Interregionális MEP Szolnokon

Júnus 4-én Várvölgyi Viki és én (eltekintve attól a félreértéstől, hogy azt hittük nem kell a MEP első napján iskolába mennünk) a Keletiben találkoztunk a “Hungarian Delegation” többi tagjával. Mindannyiunkat a szegedi Nemzeti Ülésről delegáltak a Szolnoki Interregionális MEP-re. Szolnokra déltájban érkeztünk, ahol rögtön elvezettek minket a számunkra kijelölt kollégiumba. Meglepődtünk mikor kiderült, hogy minden nap 9-re haza kell érnünk és a felügyelő tanár 10 percenként jön ellenőrizni, hogy ránk dőlt-e már a szekrény. Dehát “ez Spárta”! Gyors ebéd és kezdődött a teambuilding a Varga Katalin Gimnáziumban, az interreg ülés szervező iskolájában. Megismerkedünk a többi delegácó tagjaival (németek, lengyelek, osztrákok, észtek, angolok), bár a kommunikáció egyes delegációkkal annak ellenére hogy az ülések angolul zajlottak akadályokba ütközött. Igyekeztünk mindenkivel legalább annyira megismerkedni, hogy gyarapodjon a facebook ismerőseink száma. Este megpróbáltuk kitalálni, hogy ki legyen a delegációvezető és mi legyen a beszéde. Amikor a Dear Mr Presidentnél tartottunk, a koleszban bejelentették: villanyoltás és “ellenkező neműek nem tartózkodhatnak tovább egy légtérben”!

Másnap délelőtt lezajlott a nyitóünnepség, majd a bizottsági ülésekkel kezdetét vette a az igazi munka. A színvonal sajnos közel sem volt azonos a nemzeti MEP-pel. A 2 napos “hatalmas viták és egyetnemértések” után minden bizottság meghozta a határozatát. Jövőre jók lesznek, hogy gyakoroljuk az ellenbeszédet!

Mire ideértünk a heti programban nagyon jó kis “random” (éljen a mepes nyelvújítás) csapattá alakultunk mi magyarok. Majdhogynem nyomába ér a ferences-ír delegációnknak! Én megkaptam a bizottságom nyitóbeszédét és megérkezett Esze Tomi is, hogy segítsen nekünk és hozza az ír hangulatot! Úgyhogy bevásároltunk és hazamentünk többek közt beszédeket írni! A plenáris napján pedig Csongor is megérkezett…

A plenáris színvonala nem verdeste az egeket: “Hello Mr President” és hasonlók… Nem baj, mi a delegációval nagyon jól elszórakoztunk .  Az utolsó este részt vettünk a zártkörű záróbulinkon. A “zárt”-at szó szerint kell érteni, mert kimenni se lehetett. Szerencsére Tomi igyekezett rábírni a népet, hogy érezze már jól magát majd meghallgattuk a  wunderbar funny commiteet, ami tényleg iszonyú jó és vicces volt! Táncoltunk, beszélgettünk, email címeket cseréltünk, majd a buliraszánt idő igen gyorsan eltelt. A vége az lett, hogy kollektívan nem akartunk hazamenni.

A MEP-en a sok munka és fáradság közben jó néhányszor gondolkoztunk azon, hogy vajon végül pozitív vagy negatív élményként marad-e majd bennünk ez az egy hét Szolnokon. Azt hiszem kijelenthetem, hogy abszolút pozitív! Nem az emlékek szépültek meg, mivel pár órája értünk haza, de már most hiányzik a magyar delegáció! Sose gondoltam volna, hogy ilyen letörten fogunk elbúcsúzni egymástól a Keletiben és ígérgetni, hogy igenis fogunk mi még a következő MEP előtt találkozni. Nem gondolom, hogy elfelejteném a közeljövőben, hogy “ez itt nem a trefort” és milyen egy “exkluzív francia houseparty”. Hát igen, nem csak a politikában tanultunk újat! Örülök az új barátaimnak és reménykedem, hogy Milán atya is megenyhül a “lógás” után! Thank you for giving me the floor!

Szabó Angéla (Kori)

FOTÓINK MEGTEKINTHETŐK A KÉPRE KATTINTVA!

Interregionális MEP Szolnok