A leomlott fal árnyékában

A Berlini Fal jelképezte Németország és egyben Európa megosztottságát a hidegháború idején. A fal Nyugat-Berlint vette körül 1961. augusztus 13. és 1989. november 9-e között. Nem árt megemlékeznünk a fal leomlásának huszadik évfordulójáról, mivel a falnak közvetlenül 268 megkisérelt menekülésből 125 halálos áldozata volt. Közvetve viszont mi is szimbólikus áldozatok vagyunk, mivel a vasfüggöny mögött élő, ma már zömében EU tagországok társadalmi és gazdasági lemaradásának legfőbb oka a Szovjetunió által ránk kényszerített rezsim tevékenysége.

A fal történetét a történelmi elemzés helyett legjobban talán a nyugati és a szovjet oldalról származó idézetek tudják röviden és velősen bemutatni:

Nyugati vélemények

• A Fal megfojtja Ulbrichtot.

Willy Brandt, Nyugat-Berlin polgármestere, Nyugat Berlin; 1961 augusztus 13.

• Nem elegáns megoldás, de ezerszer jobb egy háborúnál.

J. F. Kennedy, amerikai elnök, 1961.

• A Berlini Fal a kommunista rendszerek csődjének és gyávaságának legvilágosabb kifejeződése.

J. F. Kennedy, amerikai elnök, Nyugat-Berlin; 1963.

• Berlin élni fog, a Fal pedig leomlik.

Willy Brandt, Nyugat-Berlin egykori polgármestere, az NSZK volt kancellárja; 1989. november 10.

• Gorbacsov úr, nyissa meg ezt a kaput! Gorbacsov úr, bontsa le ezt a falat!

Ronald Reagen, amerikai elnök, Nyugat-Berlin; 1987 június 12.

Vasárnap kora reggel volt. Egy nyugatnémet adó hozta először az Ulbricht-rezsim Berlin szívét érintő intézkedéseinek hírét; beszámolt hallgatóinak arról, hogy a “Német Munkás- és Parasztállamból” kivezető utolsó utat – amelyen még az elmúlt héten is tízezrek menekültek – fegyveresekkel lezárták. Még dermedten és megrendülten ültünk a hangszórók előtt, amikor a műsorvezető így folytatta: ‘És most folytatjuk szokásos műsorunkat: Fontos tudnivalók hétvégére’. Új és régi slágerek következtek, Foxtrott, Charleston és Cha-Cha-Cha.

Die Welt (konzervatív nyugatnémet napilap, 1961)

Kelet-Berlin elzárásával valami olyat tettek, amiben senki sem tudta megakadályozni őket, mert a saját területükön, melyre rendőreik hatalma kiterjed, kényük szerint bármit megtehetnek. Hol az a hadsereg amely kiállna e cselekedet visszavonásáért? Mely katonánk lenne kész meghalni honfitársaink meneküléshez való jogáért? (…) A szabad mozgás joga egy nagypolitikával többé össze nem csengő hajszálvékony papírlappá vált az évek alatt. A város nyugati szektorainak jogsértő elrekesztése szemben áll a négy nagyhatalom által meghozott és a Szovjetunió által többször is egyoldalúan megerősített egyezménnyel és tudatja az emberekkel, hogy e téren jogaik egyáltalán nincsenek.

Stuttgarter Zeitung ( stuttgarti napilap; 1961. augusztus 14.)

Keleti vélemények

• Kérdését úgy értelmezem, hogy Nyugat-Németországban egyesek azt kívánják, hogy építőmunkásainkat egy fal építésére mozgósítsuk. Nem ismert előttem olyan álláspont, amely szerint fővárosunk építőmunkásai ne lakások építésével legyenek elfoglalva, és munkaerejüket ne teljesen e területre koncentráljuk. Senki sem gondolja úgy, hogy falat kellene építeni.

Walter Ulbricht, az Német Szocialista Egységpárt vezetője egy újságírónő kérdéseire válaszolva; Kelet-Berlin; 1961 június 15.

• Az imperialisták azt állítják, hogy falat akarunk építeni a két Berlin között. Nos, ez szemenszedett rágalom, amelyet ellenségeink terjesztenek, hogy lejárassák a szocializmus szent ügyét.

Walter Ulbricht, az Német Szocialista Egységpárt vezetője; Kelet-Berlin; 1961 június 15.

• Kinn tartja a farkast.

Nyikita Hruscsov a Falról. 1961.

• Ez egy igen szép építmény

Walter Ulbricht

• A Fal mindaddig fennmarad, amig a meglétét szükségessé tevő körülmények is fennálnak. Még 50 vagy 100 év múlva is állni fog, ha a létét indokló okok nem változnak meg.

Erich Honecker, az Német Szocialista Egységpárt vezetője, Kelet-Berlin; 1989 január 19.

• A Fal tűnjön el!

az NDK polgárainak jelszava az 1989-es rendszerellenes tüntetések során

• Ott álltam november 9-én a határátkalőhely közelében és az állambiztonsági minisztérium munkatársa arról tájékoztatott, hogy a határnyitás során semmiféle különösebb fejlemény nem volt. Először egy hét múlva tudatosodott bennem a helyzet abszurd mivolta: a fal leomlásában a Stasi embere nem talál semmi különöset.

Günter Schabowski, 1989-ben a NSZEP központi bizottságának tagja

“Egy ütés, ami célva talált. Közvetlenül az őrjöngő militarista fenevadak pofájába csapott a munkás- és paraszthatalom ökle. A bonni, schönebergi hatalom kulisszáit és a nyugati zónák megszállóit átható döbbenet és fájdalom sikolya zene a munkások fülének. Az NDK szakszervezetei mélyen elégedettek kormányunknak a nyugat-berlini hidegháborús patkánylyukat elreteszelő döntésével.”

Tribüne (A Német Kommunista Párt napilapja; 1961. augusztus 14.)

“Népünk halálos ellenségeire mért csapás.”

Volkstimme (Karl-Marx-stadti napilap; 1961. augusztus 14.)

“Szombat hajnal óta rend és tiszta viszonyok uralkodnak az NDK határain, különösen Nagy-Berlin nyugati szektorainak határán. (…) Megvédjük gyermekeinket a gyermekreblóktól, megvédjük családainkat az emberkereskedők zsarolásaitól. Megvédjük üzemeink dolgozóit a „fejvadászoktól”. Megvédjük embereinket az embertelenségtől, a rendet a rendbontóktól, a munkánk eredményét a munkakerülőktől és spekulánsoktól, a békét és a biztonságot a hidegháborúzóktól.”

Neues Deutschland (az NDK országos napilapja; 1961. augusztus 14.)

“A béke győzelme!”

Sächsische Zeitung” (Drezdai napilap; 1961. augusztus 14.)

“Betömtük a patkányfészket. A nép egyhangúan kiáll a kormányzat idtézkedései mellett.”

Das Volk (Erfurti napilap; 1961. augusztus 14.)

Pintér Ádám

Ajánlott olvasni és néznivalók:

Wikipedia – Berlini fal

Reakció – A berlini fal leomlásának évfordulóján több cikk is megjelent az ifjú újságírók által összeállított cikksorozat sok képpel és remek videókkal: http://reakcio.blog.hu/tags/berlini_fal

Az összeállítás forrása a Wikidézet Berlini fallal foglalkozó oldala.