Magyarország az EU élén

Az Európai Tanács hathavonta cserélődő elnöki pozícióját januártól Magyarország fogja betölteni egy úgynevezett „trió-elnökségben”, Spanyolországgal és Belgiummal. Először 2007 januárjától Németország, Portugália és Szlovénia hármasa látta el az elnöki feladatokat. Ezt követően Franciaországra, Csehországra és a  a jelenleg elnökségét gyakorló  Svédországra esett a választás.

Ez lényegében az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa vezetését jelenti, ami azért fontos,  mert az aktuális  elnök befolyásolhatja, hogy milyen témák kerüljenek napirendre. Tehát az elnökség nagy lehetőséggel jár, de felelősséggel is, a felkészülés több évet vesz igénybe. A trió tavaly májusban kezdte meg az együttműködést. A tervezet bemutatására novemberben került sor, az önálló magyar tervezetére pedig idén áprilisban.

Fontos azonban, hogy az elnökség nem egy-egy ország önálló beleszólását jelenti az uniós ügyekbe: a feladatok csaknem 85%-a kötött, az Európai Unió által előírt program, melynek megvalósításában nagy szerephez jut az éppen elnökségi pozícióját betöltő tagállam.

A már cseh elnökség által  is erősen támogatott energiapolitika, folytatásaként a spanyol-magyar-belga trió még inkább szeretné szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a keleti partnerekkel. Fontos cél, hogy megszüntessék a keleti tagállamok orosz gázfüggőségét.

A következő hét év költségvetésének kialakítása is erre az időszakra esik, ez szintén nagy jelentőséggel bír a tagállamokra nézve.

A 15% szabad mozgás Magyarország vezetőin múlik. A magyar elnökség testületei elképzelései szerint a víz, a regionalizmus és a kulturális együttműködés kaphat főbb szerepet. Az Európai Unió már korábban előírta, hogy 2009-ig minden tagállamnak elő kell állni egy tervezettel, melyben arról olvashatóak leírások, hogy hogyan  lehet megőrizni a felszíni és felszín alatti vizek minőségét. Magyarország ezt a kezdeményezést különösen fontosnak tartja.

Duna Stratégia hosszú távú célja egy új „növekedési tengely” alapjainak a megteremtése. A tervezet stratégiai célja a nagyobb jólét, biztonság, illetve béke megteremtése a közép- és délkelet-európai térség polgárai számára. A stratégia kiemelt célkitűzési területei: közlekedés, energiabiztonság, gazdaság, környezetvédelem, biztonság, oktatás, kultúra, munkaügy, egészségügy, illetve a szociális kérdések.  Látnunk kell azonban azt is, hogy az elmúlt hónapok konferenciái illetve szakmai megbeszélései eredményeként a prioritások kezdenek csoportonkénti bontásban megjelenni, egyes területek fontossága esetében hangsúlyeltolódások történtek, ráadásul az egyes államok között is lényeges különbségek vannak az egyes területekhez való „ragaszkodás” dimenziójában.

Nézzük meg mi a magyar érdek ebben az átalakuló szempontrendszerben. Az első ezek közül a regionalizmus kérdése, ennek az egész magyar nemzet szempontjából van jelentősége. Fontos hogy a tervezetben  a magyarság szempontjából előnyös fejlesztések és programok is részt kapjanak.

Fontos, hogy a stratégia gazdasági illetve a konkrétan a Dunához kapcsolódó céljai mellett emberi dimenziói is legyenek (beleértve a kisebbségi és kulturális kérdéseket). Annál is inkább, hogy a régióban nem csak mi vagyunk ebben érdekeltek, a témában szövetségesekre is lelhetünk az EU részéről.

A második fontos kérdés a hajózhatóság, a vízi közlekedés, illetve az energetikai kérdés. A Duna természetesen mindkét szempontól fontos. Ebből a szempontból tisztán kell látni az érdekeinket és képviselni azokat  a jól látható érdekellentétek miatt. A szlovák fél újabb erőművek építéséről szóltak, mindezt a környezetbarát energia előállításnak fontossága mögé rejtve.  A környezetbarát energia előállítása fontos, de kérdés, hogy ez mit eredményezne hazánk helyzetére nézve (Duna élővilága vízhozam stb.).

A harmadik megjegyzésem taktikai jellegű. Igaz,a stratégia először nem szólt kisebbségi kérdésekről, d az utóbbi időbe ez is helyet kapott a prioritási kalapban. Ezt úgy kell tudnunk megjeleníteni a témát, hogy minél több közvetlenül érintett állam körében elfogadható és látható legyen. A jelenlegi felosztásban ugyanis az első két terület, ill. a harmadik kalap ügyei közül a közlekedés, az energia, a környezetvédelem és a kutatás, ill. az oktatás területe „látszik” csak csupán. A kisebbségek ügye kevés figyelmet kap.

2011. január elsejétől június harmincadikáig tehát Európa szeme Magyarországon lesz: a lehetőség adott, csupán élni kell vele.

Bíró-Kiss Eszter