Karácsonyi szokások és hagyományok

A Mikulás kengurun érkezik Ausztráliába, Európába pedig szánon. Van ahol ő hozza a karácsonyi ajándékot, máshol a Jézuska. A lényeg azonban mindenhol ugyanaz: karácsonykor (legyen az télen vagy nyáron) együtt ünnepel a család.
Jézus születésének ünnepe egy fontos csillagászati jelenséggel, a téli napfordulóval esik egybe. A karácsony szó szláv eredetű, őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett. Az újévbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése. Minden nép még az elnevezésben is kiemelte, ami számára a legfontosabb benne. (pl. az angol Christmas Krisztus nevére utal, a német Weihnacht = szent éj, az újlatin nyelvekben – francia: Noel, olasz: Natale, spanyol: Navidad – születésnapot jelent)
Az egyes népek karácsonyi szokásai között egyvalami mindenképpen közös – a karácsonyfa állítás. Csupán a XIX. század második felétõl terjedt el ez a hagyomány elõször a jómódú nemesség körében, s csak a XX. századtól vált általános szokássá. A legenda úgy tartja, hogy az első karácsonyfát Luther Márton állította gyermekeinek. Magyarországon csak jóval később, a 19. században honosodott meg ez a protestáns eredetű szokás. A kezdeményezés valószínűleg Brunszvik Teréz (az első óvoda alapítója) nevéhez fűződik.
Egyes értelmezések szerint a karácsonyfa intő jelképe a paradicsomi fának; a kígyót a fára boaként tekeredő „angyalhaj”, míg az almát a színes gömbök illusztrálják. És, hogy miért éppen fenyő? A mosoniak erre is ismernek egy népmondát, miszerint amikor Krisztus Urunk a Földön járt, gonosz emberek elől bujdosnia kellett. Üldözői elől először egy dús lombú fa alá menekült, az azonban a pusztulástól félve elkergette magától. Ugyanezzel az indokkal utasította el a többi fa is. Míg végül a fenyőfa ágai nyújtottak biztonságot az Úrnak, aki megáldotta a fenyőfát: soha ne hullasd el a leveledet. Te légy a legdélcegebb és a legszívósabb minden társad között, élj meg mindenütt. Légy az emberek öröme és emlékezetemre rajtad gyújtsanak karácsonyi gyertyát.
A karácsony másik ilyen „elmaradhatatlan kelléke” a betlehem. Már a középkorban is helyeztek néhol jászlat a templomba, azonban miután Assisi Szent Ferenc 1223-ban Greccioban felállította nagyméretű betlehemét, egész Európában gyorsan elterjedt. Nem csak a templomokban, hanem a családoknál is népszerű lett a kis barlangot, a Szent Családot, ökröt, szamarat, pásztorokat, bölcseket magába foglaló kompozíció állítása.
A négy várakozással teli adventi hét a lelki készületet segíti elő. Majd ennek a méltó befejezésére jön el a karácsony böjtje. A böjti ebédre üres bableves és mákos guba vagy mákos tészta készült. A koplalásért pedig mindenkit bőven kárpótolt a karácsonyi vacsora, mely rendszerint halászlé, hal, gesztenyével töltött pulyka és bejgli volt.
De hogyan is zajlik ma az ünnep a Föld északi és déli féltekéjén?
Ausztriában -hazánkhoz hasonlóan- Heiliger Nikolaus december 6-án ajándékozza meg a jó gyerekeket édességgel, dióval és almával. December 24-én pedig a gyermek Jézus hoz nekik ajándékot és karácsonyfát.
Belgiumban nem december 24-én van az ajándékozás, hanem már december 6-án megkapják a gyerekek az ajándékokat, amelyeket a Mikulás hoz. Karácsony napján csak kisebb meglepetéseket kapnak a zoknikba. Az angol gyerekek is zokniba kapják az ajándékot a Mikulástól, csak ők karácsonykor.
Ausztráliában és Új-Zélandon a karácsony a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Dél-Afrikában is nyáron van karácsony. A kiadós ebéd után a családok meglátogatják barátaikat, és karácsonyi dobozokat adnak át egymásnak, amelyben rendszerint valami ennivaló finomság van.
Finnországban a Télapó, a „Joulo Pukki” hozza az ajándékokat. Az igazi Mikulás saját irodával és postai bélyegzõvel rendelkezik, s a finnek elõszeretettel írnak a Nagyszakállúnak levelet.
Franciaországban és Portugáliában a gyerekek kikészítik cipőiket a tűzhely közelébe, hogy karácsony estéjén a Mikulás beletegye az ajándékot.
Kenyában még a templomokat is feldíszítik szalagokkal, virágokkal, léggömbökkel, zöld növényekkel. Az ünnepi vacsorát a szabadban készítik el, nyílt tűzön.
Lettországban helyi szokások szerint a Mikulás szentestétõl kezdve tizenkét napon át minden este meglepi a gyerekeket ajándékokkal.
Libanonban családok karácsony előtt egy hónappal gabonamagvakat ültetnek. December 24-én pedig a cserepeket a karácsonyfa köré helyezik.
Oroszországban a karácsony nem december 25-26-ára, hanem január 6-ára esik. Ekkor állítják fel a jolkát, vagyis az orosz fenyõfát.
Spanyolországban az erkélyen át bemászó Télapó hozza az ajándékot. Január 6-án pedig a három bölcset várják a gyerekek, akik szintén ajándékokkal érkeznek.
Ebbõl a kis körképbõl kiderül, hogy mindenhol fontos a szeretet ünnepe. Ma a média és az emberek egyre növekvő igénye egy kicsit eltúlozta ennek a jelentőségét, és sokan kölcsönökbe, adósságokba verik magukat amiatt, hogy ajándékaikkal túlszárnyalják a másikat. Ám a lényeg az örömszerzés, nem pedig a minél drágább ajándék lenne: azokkal lenni és együtt örülni, akiket szeretünk. Gyertyát gyújtani a fákon és a szívekben is, és soha nem hagyni kialudni a lángot…

Herczeg Zsuzsi

FORRÁSOK:
http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjfc/0/17981/1
http://web.axelero.hu/iskolaor/m_peter/vilagban/vilagban.html
http://www.torzsasztal.com/karacsony.html
http://www.szeplak.hu/?file=2003/12/karacsonyfa.html
http://www.magyarkronika.com/gondolatok/00001216.htm
http://www.esztergomi-ersekseg.hu/?fm=3&op=ujsag05_4

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s