A 120 éves francia “hölgy”

18aA párizsiak „Vashölgynek” becézik a Szajna partján magasodó Eiffel-tornyot (1889), jellegzetes körvonalait világszerte ismerik. A tornyot a francia forradalom 100. évfordulója alkalmából az 1889-es világkiállításra készítették a kiírt pályázat nyertes terveként, ahhoz képest, hogy csak ideiglenes alkotásnak épült, egész jól tartja magát… Az ipari forradalom jelképének is tekinthetjük.

Két francia mérnök (Émile Nouguier és Maurice Koechlin) és egy építész (Stepen Sauvestre) álltak elő az acéltorony ötletével, majd Gustave Eiffel megvásárolta és szabadalmaztatta kollégái ötletét. Az a Gustave Eiffel, aki többek között a Párizsi Operaházat, a New York-i Szabadság-szobor belső vázát készítette és a budapesti Nyugati Pályaudvar terveit. Az építkezés 1887-ben kezdődhetett meg azzal a feltétellel, hogy két év alatt be is fejeződik. A szerződést is megkötötték, mely szerint Eiffel zsebből megelőlegezte a 8.5 millió arany frankra becsült költségek 80%-át.

Hatalmas tölcséreket vájtak, majd szárítottak ki a Mars-mezőn, hogy a kőművesek hozzákezdhessenek az oszlopok alapozásához. Sokan attól tartottak, hogy a szerkezet össze fog dőlni, mivel a torony vizes talajra épült. A vasszerkezet ugyan szilárd beton alapokon nyugszik, ám ezt az alapozást a vízszint alatt kellett elvégezni. Erre egy speciális búvárharangot építettek, ami kiszorította a vizet, így a munkások gond nélkül ki tudták termelni a földet és lehelyezni a beton alapokat, amire aztán a vas tornyot építették fel.

Az ívek nem esztétikai, sokkal inkább statikai szempontok alapján készültek. Az ívelt pillérek ugyanis stabilabbá tették az építményt. A torony íveit elemenként külön-külön tervezték, az elkészült darabokat pedig Eiffel öt kilométerrel távolabb lévő gyárából szállították a helyszínre. A kovácsoltvas elemeket szegecseléssel illesztették össze, ezért a gyártás során elkerülhetetlen volt a pontosság. A biztonság kedvéért azonban egy-egy 900 tonna teherbírású hidraulikus szerkezet is került a torony lábaiba, ezekkel lett kiegyensúlyozva az épület. Az építmény hihetetlen sebességgel készült: havonta 12 méterrel lett magasabb – 26 hónap elteltével határidőre felépült.

Gustave Eiffel tudós volt, kevesellte, hogy a torony csupán dísze legyen a városnak. Ezért tetejére meteorológiai berendezéseket helyezett el, hogy a talajközeli adatokat a fentiekkel hasonlíthassa össze. Továbbá itt helyezték el az ország első rádió- és tévéadóját.

A 1,6 hektár alapterületű, 8600 tonna súlyú, 12 000 darabból összeállított torony magassága 326 m, első emelete 54, második 115 m, harmadik 274 m magasban van. A három szintre ma már korszerű felvonó visz: az elsőre 347, a másodikra 674, a harmadikra 1710 lépcsőfokot kéne megmásznunk. Az első szinten éttermet rendeztek be, ez volt az elsőszámú vendéglő Párizsban. A második szinten a Le Figaro című újság irodái találhatók. 1889-es világkiállítás szenzációjának és a XIX. század legmagasabb építményének számított 1931-ig, a New York-i Empire State Building felépüléséig, ezt azonban nem mindenki gondolta így.

Alighogy hozzáfogtak az Eiffel-torony építéséhez, írók és festők csoportja tiltakozó aláírásokat gyűjtött, féltek, hogy egy ilyen túl hangsúlyos építmény elnyomja és elrontja a látképet. Az aláírók egy része később megkedvelte a „Vashölgyet”. Mindenesetre Guy de Maupassant íróról azt beszélték, hogy csupán azért jár az Eiffel-torony éttermébe, mert ez volt Párizs egyetlen pontja, ahonnan nem látta a tornyot.

A nagyközönség nemcsak a kilátástól volt elragadtatva, de Eiffel mesterművétől is. A világkiállítás hat hónapja alatt a torony 2 millió látogatót fogadott; sikere felülmúlt minden elképzelést. Napjainkban is évente három millióan keresik fel.

eiffelAhhoz, hogy ez így is maradjon, tenniük is kell, hiszen az acéltorony immáron 120 éves. Hét évente átfestik, hogy megakadályozzák a rongálódását. Ehhez 25 tapasztalt hegymászóra, 15 hónapra és 60 tonna festékre van szükség. A festőknek ugyanakkor le kell küzdeniük egy optikai csalódást. Ha egy színnel festenék, az alsó részén a sötétebb háttér előtt világosabbnak, míg a fenti részen a világos égbolt előtt sötétebbnek tűnne, ezért három árnyalattal mázolják. Ahogyan haladnak feljebb, egyre világosabb színt használnak, így a torony ránézésre egyszínűnek tűnik. A hatást emeli az éjszakai látványa, 300 speciálisan erre a célra kifejlesztett égőt hord magán, amelyek napi 260 dollár értékű áramot fogyasztanak. Ezek az égők, amikor megvilágítják az acélkolosszust, a festékkel kölcsönhatásban aranyra színezik azt.

A világ legromantikusabbnak tartott városában reméljük, méltó megemlékezést tartanak majd, hisz egy ilyen kort megért, sokat látott hölgy kiemelkedő méreteiből adódóan hatalmas tortát érdemel…

Herceg Zsuzsi

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s