Variációk egy témára – bűnözés Magyarországon

(Kiss Lia ezen cikke a BME Műhely című lapjában jelent meg – a szerk.)

Egyre nagyobb méreteket ölt a bűnözés az országban – cikkeznek a lapok, olvasható az internetes portálokon, nyilatkozzák politikai pártok szintjén, sugározza a TV és a rádió. A bűnesetek számára vonatkozó különféle statisztikai adatokat az ország vezetői és a médiumok különbözőképp tálalják – nem meglepő módon. Arra használják fel – a maguk módján valós értéket matató számokat -, hogy meggyőzzenek.

Marian Cozmát, az MKB Veszprém játékosát egy mulató előtt meggyilkolták. Ophélie Bretnachert, a Budapesten tanuló francia lányt tavaly decemberi eltűnése után idén februárban holtan emelték ki a Dunából. Egy csepeli iskolában meggyilkolták Papp Lászlót igazgató helyettest és Takács József intézményvezetőt.

Ez csak három gyilkossági eset azok közül, amelyekről az utóbbi évben értesülni lehetett. Emellett többek közt bankrablásokról, bolti lopásokról és egyéb csalásokról, garázdálkodásokról is lehetett hallani. A paletta rendkívül változatos az elkövetők nemét, életkorát, társadalmi, vallási, etnikai hovatartozását, foglalkozását, bűncselekmény típusát stb. illetően.

Egy KSH felmérés szerint országos szinten az elmúlt években nincs lényegi különbség a bűncselekmények számát illetően.

Azt azonban minden felmérés vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az elkövetett bűncselekményeknek csak egy bizonyos része jut a rendőrség tudomására, így a valós események csak egy része kerül adminisztrálásra és indul ellenük eljárás.

Mivel a látszólagos igazság csak nézőpont és megfogalmazás kérdése a statisztikai adatok szerint, ezért különféle magánszemélyek, közéleti szereplők egyéni és szervezeti szinten más és más igazságokról próbálják a nagy tömeget meggyőzni.

Ilyen jellegű kezdeményezés a Bűntető Törvénykönyv szigorításának javaslata. Eszerint az USA-ban már létező úgynevezett három csapás törvényt beleillesztenék magyar jogrendszerbe. Az államokban alkalmazott szabályozás szerint, aki súlyos vagy erőszakos bűncselekményeket követ el, és ezt visszaesőként három alkalommal megteszi, az automatikusan életfogytiglanira ítélendő. A javaslat megosztja a közvéleményt.

Az Index.hu internetes hírportál idei egyik írásában Draskovics Tibor, az igazságügyi és rendészeti miniszter úgy nyilatkozott, hogy a bűncselekmények száma „örvendetesen, jelentősen, mintegy húsz százalékkal csökkent”, amely szerinte jó hír, és amely a „jogállam megerősödését tükrözi.” A Draskovics szerint gyógyír lesz a problémára annak a célnak ez elérése, mely szerint nagyobb rendőri jelenlétet kell biztosítani ott, ahol szükséges.

Cikkünk további részében egy kriminálpszichológus és egy közgazdász-szociológus arról nyilatkozik, hogy az etnikai csoportok bűneseteinek reflektorfénybe kerülése mivel magyarázható, hogy az ország vezetőnek bűnelkövetései milyen módon hatnak és hogy vajon valóban megoldást jelenthet-e a fokozottabb rendőri jelenlét.

Interjú Dr. Boros János kriminálpszichológussal

Ön szerint igaz az az állítás, hogy az elmúlt időszakban megnövekedett a bűnelkövetések száma, illetve azok mértéke? Ha igen: Mivel magyarázza ezt a jelenséget?

A statisztikák szerint az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent a bűncselekmények száma, 1998: 600 000, 2007: 426 000. Ez a statisztika azonban csak a jogerős bírói ítélettel lezárt ügyeket tartalmazza. A valóságban jóval több bűncselekmény történik, amely nem jelenik meg a statisztikában, részben mert a károsult nem tesz feljelentést, másrészt pedig magas az ún. szabálysértési határ (20 000 Ft), ennek következtében, az ez alatti értékű vagyoni bűnesetekben nem indul nyomozás, csak szabálysértési eljárás, ami természetesen nem kerül be a statisztikába. A vagyon elleni cselekmények megnövekedése elsősorban a szegénység, munkanélküliség, gazdasági válság triumvirátusnak köszönhető, az erőszakos bűncselekmények esetében pedig a rossz szocializáció, gyenge viselkedéskontroll és a gyengülő külső (társadalmi) kontroll játszik szerepet.

A médiában egyre több korrupciós esetről hallunk, ahol gazdasági és politikai vezetők bűncselekményeket követnek el. A bűnözők számára ez „felmentésként” szolgálhat?

Természetesen, a kezdő bűnelkövetőknek, de a haladóknak is meg kell birkózniuk az ún. “bűnösség problémával”, amelynek során csökkentik morális felelősségüket az elkövetett bűncselekmény irányában, ezzel csökken a szorongásuk, nő az önbizalmuk, amivel jobban beilleszkednek a börtönbe, jobban elviselik annak nehézségeit. Ugyanakkor ez elősegíti a bűnözői identitás kialakulását, ami azt jelenti, hogy pl. a tolvaj nem bűnnek tartja a lopást, hanem ugyanolyan “üzletnek”, mint amit másoknak a törvény megenged, csak kicsit veszélyesebb. Ebből a szempontból kapóra jönnek a vezetők által elkövetett cselekmények, amik segítenek a többi bűnözőnek felmenteni önmagukat, mondván, hogy “én még kevesebbet loptam, mint ők”.

Mekkora annak az esélye, hogy a gazdasági válság hatására – egyre nehezebb a biztos megélhetés megteremtése – továbbra is növekedni fog a bűnelkövetések száma?

Ha nem történnek hathatós intézkedések, akkor biztos, hogy növekedni fog a bűncselekmények száma.

A média mennyire túlozza el az egyes bűncselekményekről szóló híreket? Ezek a túlzások hogyan hatnak a nagy átlag TV nézőre?

A média mindig eltúloz valamit, vagy politikai okokból, vagy pedig egyszerűen el akarják adni magukat. Ez azonban nagyon veszélyes is lehet, mert fokozhatja a lakosság félelmét a bűnözéstől, vagy egyes csoportokat túlságosan negatív színben tüntet fel, esetleg éppen ellenkezőleg, megpróbálja felmenteni őket, ami újabb veszélyeket hordoz.

Interjú dr. Janky Béla közgazdász-szociológussal

A bűncselekmények számának emelkedése számos okból fakadhat, melyek ezek?

A nemzetközi elemzések, azt mutatják, hogy akár erőszakosságra vagy szegénységi viszonyokra vonatkozó kép sokkal nagyobb változékonyságot mutat a tömegkommunikációban, mint a valóságban. Magyarországra vonatkoztatva nem ismerek ilyen kutatási eredményeket. A hosszú távú tendenciákat tekintve valójában egyre kevésbé erőszakosak a nyugati társadalmak és csak az érzékenység nő folyamatosan.

Általában a két fő kereskedelmi TV csatorna és a Magyar Televízió hogyan tálalja ezeket a híreket? Túlzás, hitelesség, szenzációkeltés a cél?

A helyzet az, hogy a média szenzációra utazik. Egy vizsgálat során, újságok képszerkesztőit szembesítették, hogy milyen képeket raknak be az újságba. Ők maguk csodálkoztak a legjobban, mennyire torzít a saját szerkesztési gyakorlatuk. Nem könnyű belülről észrevenni, milyen hatással van az olvasókra egy adott fotó, vagy egy hírt hogyan kötnek össze az emberek a tapasztalataikkal. Tehát egy újságíró nem teheti, meg hogy ne hallgasson el például nagy hírértékű gyilkosságokat. Talán javíthatná az emberek biztonságérzetét, ha a rendőrségi akciókat a sikeres oldalukról mutatnák be, tehát nem csak az kapna nagy hangsúlyt, amikor a baltás gyilkos kettészelt valakit, hanem az is, amikor megint elkaptak egy baltás gyilkost.

„Határozott fellépés; ahol szükséges, láthatóbb, nagyobb jelenlét” – foglalta össze a kormány tervezett intézkedéseit. “Teremtse meg a rendőrség a feltételeit, hogy a polgárok nyugodtan alhassanak, a bűnözők pedig féljék a rendőrséget” – határozták meg a célokat. Mennyiben jelenthet megoldást a problémára a rendőri jelenlét erősítése?

Bizonyos településeken, ahol gyakoriak a bűncselekmények, pozitív hatása lehet a nagyobb rendőri jelenlétnek. Utcán elkövetett vétségeknél segítséget jelenthet a hatóság helytállása, így javulhat a biztonságérzet.

Elképzelhető, hogy minél radikálisabb eszközökhöz nyúl a rendőrség, annál radikálisabb kihágásokra és bűncselekményekre kerülhet sor?

Van olyan szociológiai elmélet, amelyik azt mondja, ha kisebb súlyú kihágásoknál is keményen lépnek fel, akkor az csökkentheti a nagyobb súlyú bűncselekmények számát is. Ugyanakkor ismert olyan elmélet is, ha a rendőrség erőszakos és kifejezetten csoport specifikus, tehát ha egy etnikai csoport felismeri, hogy vele szemben erőszakosabbak, akkor ők kollektíve, védekezően válaszolnak, illetve nem bíznak meg a rendőrségben.

Kiss Lívia (2008C) és Szabó Orsolya

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s