Rege a városfejlesztésről

Korábbi sajtóközleményünk: Középiskolások kóstoltak bele a városvezetésbe
hungary-projects-creative-cities-future-city-game-logo

Valamelyik nap az iskolában megkeresett Pintér Ádám (tanár úr :)) és megkérdezte tőlem, hogy van-e kedvem menni egy városfejlesztős vetélkedőre. Eleinte kicsit húztam a számat, de miután közölte, hogy ez iskolaidőben zajlik, egyből igent mondtam, bár még nem tudtam mi ez egész pontosan. Később kiderült, hogy egyelőre neki is csak dereng miről is lenne szó, de azért belevágtunk. Ádám hasonló 02küzdelmek árán toborozta kis csapatunkat, melyben ex-, illetve jelenlegi MEP- esek szerepeltünk: Kelemen Zsófi (11.c), Szabó Ági (12.a), Esze Tamás (12.a), Kádár Kristóf (12.c), illetve jómagam (11.a).

Szerda délutánra beszéltük meg a felkészülési találkozót, amire a megjelenés nem volt túl lelkesítő, ugyanis a remek Ferences diákokhoz méltó pontossággal jelentünk meg. Ez annyit takar, hogy Tomiért Izbégre kellett kimenni kocsival, Ági benézett negyed órára, Kristóf szintúgy. De persze ez idő alatt, mindent átbeszéltünk, megfogalmaztunk pár ötletet, majd megállapítottuk, hogy Szentendre legnagyobb problémája az ingyen sör hiánya, persze ezt mi sem gondoltuk túl komolyan. Így állt össze az egészen végletekbe menőkig felkészült csapatunk! Viszont most már elég a mellébeszélésből, térjünk a tárgyra!

Remekül indult a nap, hiszen csak reggel 9-kor kellett megjelenni a Városházán, ami nekem kifejezetten előnyös volt, ugyanis a hajnali fél 7 helyett elég volt 8-kor kelnem. A találkozó után bementünk a díszterembe, ahol a program egész nap zajlott és rádöbbentünk, hogy nekünk itt majd gyurmáznunk kell. Mindezt azért viseltük el, mert elég finom süteményeket lehetett fogyasztani korlátlan mennyiségben, a kávéról, meg az üdítőkről nem is beszélve. Szerencsére azért volt komoly része is a dolognak, nem csak gyurmázni kellet, de még így is sokkal könnyebb mint németórán életben maradni Roszel tanár úrnál. Miután mindannyian elraktároztuk a következő szünetig elegendő sütit, felvettük a párját ritkító minőségű kínai „selyemből” készült csapatpólóinkat és kezdődött a játék.

Kis idő elteltével felálltak a szentendrei középiskolák csapatai: a Móricz Zsigmond Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és a Szentedrei Református Gimnázium. Dietz Ferenc polgármester és a meghívott szakértők beszédével indult a nap, majd a szervezők (British Council) ismertették a játék rövid történetét, lényegét és végül a menetét is. Itt már kénytelenek voltunk meggyőződni arról, hogy valóban kell majd gyurmázni, nem csak dísznek rakták ki csapatunk asztalára.

A játék lényege az volt, hogy a fiatalok szemével hogyan lehetne jobbá tenni Szentendrét, és erre kellett ötleteket gyártanunk, kidolgoznunk őket, majd prezentálnunk. Négy témában kellett gondolkodnunk: gazdaság, társadalom, környezetvédelem és kultúra. A verseny elején ezekkel kapcsolatban vetett fel minden csapat problémákat a városban. Már itt meggyőződhettünk egyes csapatok felkészültségének igen magas szintjéről. Az első dolog, amin legalább 20 percet 12röhögtünk, az az volt, hogy Szentendre problémáinak kapcsán az egyik gimi képviselői felvetették azt, hogy szép és jó, hogy van egy Wertheimünk testvérvárosként, de ez igen kevés. Mindezt a Városháza dísztermében, ahol tíz testvérvárosunk címere van fent a falon szerte Európából. Felmerült még a „melegváró” hiánya is a HÉV állomásról, melyhez mi javasoltuk a rózsaszín falakat, illetve az ingyen répalevet a bőrszerkóban érkezetteknek a falon welcome gays felirattal.

A következő körben Szentendre előnyeit, adottságait és hátrányait kellett szintén ebben a négy témában vázolni. Itt nem igazán hangzott el semmi említésre méltó, bár mi megemlítettük enyhe célzással a Móriczos kollégák felé a kitűnő testvérvárosi kapcsolatainkat az előnyök között. A rövid szünet követően egy remek kis diagramkészítő játékszerrel meg kellett mutatnunk, hogy a már említett 4 dolog szerintünk hogyan oszlik el Szentendrén és szerintünk mi lenne az ideális állapot, mire kellene többavagy kevesebb gondot fordítani. Amikor ezzel elkészültünk ki kellett találnunk ezen állapotok eléréséhez 10 tervet és ezeket egy-egy papíron betűzdelnünk a grafikonunkon található lyukakba, majd ezeket elmondanunk.

Mindeztt egy ebédszünet követte, ahol igen egzotikus ételeket kaptunk, többek között megjelent a limeos, epres disznósajtos szendvics is (ezt komolyan írtam). Az ebéd után a szakértői gárda értékelte a terveket, majd következett a szavazás, mely úgy működött, hogy a szakértők, és a saját szavazataink alapján kiválasztottunk 3 tervet, mármint még csak terv tervezetet. A szavazás végeztével ki kellett menjünk az utcára és a járókelők, illetve szentendrei lakosok meginterjúvolásával ki kellett választanunk a 3 közül a legjobbat.

Ezután egy elég komplex tervet alkottunk, melynek fő célja a belváros 35autómentesítése volt, melyet egy a városkapunál felállított parkolóházzal és az onnan bejövő kisvonattal, bicikli utakkal, skanzenbe is felmenő busszal oldottunk volna meg. Ez természetesen sokkal részletesebben ki volt dolgozva és még értelme is volt, amint a mellékelt dokumentumban olvashatjátok. Volt egy kis idő a kidolgozásra és a minél frappánsabb prezentációra. Na itt lehetett gyurmázni, amit mi már az elején megfogadtunk, hogy nem fogunk. De mégis, mivel a csapatunk hölgy tagjai egy szentendrei absztrakt művészt kenterbe verő alkotással gyönyörködtették meg a zsűritagokat, mely a parkolóházunkat és a kisvonatot ábrázolta. Addig csapatunk hím tagjai egy remek verset, mármint több híres versből álló átköltés-konglomerátumot alkotak, melyből mindenki egy versszakot olvasott fel, ezen felül alkottunk még egy remek kis térképet, amin szemléletesen ábrázoltuk a mi kis tervünket.

A felkészülési idő elteltével jöttek a prezentációk. A rákóczisok indítottak, egy igen komoly reformokat tartalmazó tervvel, melyben létrehozták a parkolót, a buszt és a bicikli utat… A Rákóczi után következtünk mi. Először Esze Tomi remek kis előadásban ismertette tervünket, megmutattuk a „makettet”, majd szavaltunk. A versünk (melyet a lent található dokumentumban olvashattok) elég nagy sikert aratott. Utánunk még jött a Móricz és a Refi. A móriczosok átalakították a PMK- t Westend City Centerré, a református testvéreink pedig a piacteret újították fel, parkosították. Ez utóbbi terv tartalmazta a macskakövek közti rések valamilyen 090522 Szentendre Jovo Varos - Dr Dietz Ferenc es a gyoztes Ferenczes Gimnazium csapataanyaggal való feltöltését, hogy a tűsarkút kedvelő lányok se legyenek hátrányos helyzetben. A prezentációk után szavazhattunk mi is és szavaztak még a szakértők, a polgármester is.

A várva várt eredményhirdetés elég nagy meglepetést okozott, ugyanis a móriczosok másodikok lettek, pedig szerintünk a reformátusok terve messze jobb és hasznosabb volt. Az első helyet pedig nekünk sikerült megszereznünk, mellyel egy-egy Szentendréről szóló albumot és egy remek vacsorát nyertünk a Görög Kancsóban Kun Csaba alpolgármesterrel. Levándoroltunk, ettünk egy-egy gyros tálat, beszélgettünk, politizálgattunk, majd elégedetten és jóllakottan hazajöttünk.

Pásztor Domokos, Kádár Kristóf

A Ferences Gimnázium csapatának terve a versekkel:

Autómentes szentendrei Óváros

FOTÓINK MEGTEKINTHETŐK AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA!

Future City Game
Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s