800 éves a ferences rend

Az idei október a ferences rend alapításának 800. évfordulójáról szól. Megemlékeztek róla Szentendrén kiállítás formájában (decemberig megtekinthető a Fő téren), a Parlamentben egy fekszólalásban és jópár újságcikkben is, melyek közül a Hírbarátban most iskolánk korábbi népszerű igazgató-helyettesével, a rend tartományfőnökével Gergely atyával készült interjú olvasható.
—–

Pax et bonum – A szentendrei barátok

Az ezeréves Szentendrén 60. tanévét kezdte a 800 éves ferences rend – foglalta össze október 4-én, vasárnap P. Lukovits Milán OFM igazgató röviden a hármas jubileumot, amely alkalmából a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Ferences Rend Pax et bonum – A szentendrei barátok címmel rendezett kiállítást. A szentendrei iskola mellett a rend magyarországi működését is bemutató tárlat december 6-ig látogatható a Szentendrei Képtárban.


———–

Öreg-e a nyolcszáz éves család?

Beszélgetés Magyar Gergely ferences tartományfőnökkel

magyar_gergely_ofmMinden évben találkoznak azok a szerzetesi közösségek, amelyek Szent Ferenc családjához tartoznak, de a 800 éves jubileum alkalmából szeptember 18. és 21. között Máriabesnyőn szervezett találkozó kiemelkedően fontos ünnepi esemény volt. Magyar Gergely ferences tartományfőnök szól arról, melyek voltak a mostani találkozó legfontosabb elemei.
– Milyen témák kerültek szóba a találkozón, és milyen irányt szabtak ki a maguk számára a ferences család tagjai?

– Fő előadónk Thaddée Matura francia ferences testvérünk volt, akinek Assisi Szent Ferencről szóló könyvét sokan ismerik hazánkban is. Ez a könyv a ferencesek számára alapmű. P. Matura három előadást is tartott számunkra. Az első a ferences család mai helyzetéről szólt, vagyis fölvázolta a minket összetartó szálakat, második előadásában arról beszélt, mit is ünneplünk a 800. évfordulón, a harmadik előadásban pedig a ferences élet alapvető értékeiről beszélt. A találkozó bevezető előadásában Várnai Jakab a Reguláról mint spirituális írásról beszélt. Ez a regula nem egy jogi szabályzat, amit az egyház ráerőltetett a ferencesekre, bár voltak ilyen romantikus elképzelések is, hanem egy Szent Ferenc által alkotott lelkiségi írás, témája pedig az evangélium követése – Szent Ferenc módján. Természetesen szabályokat is tartalmaz, úgy van felépítve, hogy az alkalmas legyen a testvéri élet kereteinek megteremtésére. Szent Ferenc nem egy mindenféle alkalomra vonatkozó tilalomfát, jogszabálygyűjtemény alkotott, hanem sokkal inkább célokat, irányokat határozott meg.

– Szent Ferenc nem volt kánonjogász, de teológus volt-e?
– Nem volt kánonjogász és nagyon jó, hogy ezt a regulát a mai napig úgy használhatja a közösség, mint spirituális írást, támpontot az életünkben. Hogy teológus volt-e Ferenc? A magánvéleményem az, hogy igen. A szónak nem a tudós értelmében, hanem mint aki Istenről beszél, aki Istent keresi. Ez abszolút igaz Ferencre.

– Milyen témák szerepeltek még?
– Az előadások sorában Leopoldo Ingegnieri kapucinus – aki a magyarországi delegáció vezetője volt éveken át – tartott előadást egy Celanói Tamástól vett idézetből kiindulva, ami az összejövetelünk mottója is volt: „Én megtettem, amit tennem kellett, amit nektek kell tennetek, arra tanítson meg benneteket Krisztus.” Vagyis a mi tennivalóinkról beszélt, hogy Szent Ferenc alapító tevékenysége után mit kell nekünk ma megtennünk. A szentmiséken ferences püspököket igyekeztünk vendégül látni. A nyitó szentmisét Majnek Antal munkácsi püspök, a szombatit Paskai László bíboros mutatta be. Nagyon jó volt mindkettejüktől a testvéri hangvételt, a ferences szemléletet hallani, és ezáltal erősödni. Biztatóak és megerősítők voltak a szavaik. A záró szentmisét vasárnap Kalna Zsolt minorita tartományfőnök mutatta be, és a záró buzdítást is ő adta a prédikációjában.

– Kik a ferences család tagjai?
– Magyarországon tizennégy ágát sorolhatjuk föl Szent Ferenc művének. Ezenbelül az első rend a minoriták és a kapucinusok mellett az OFM rövidítéssel jelölt kisebb testvérek közössége, vagyis népszerű nevükön a ferencesek. A második rendet a klarissza nővérek alkotják. A harmadik rendhez tartozik a Ferences Világi Rend, valamint a ferences nővérek és testvérek ún. reguláris harmadik rendi közösségei.

– Hány főt jelent a ferences család ma hazánkban?
– Magyarországon ez mintegy 800 főt jelent összességében. A közösségek közül legnépesebb a Ferences Világi Rend, de ez nemcsak hazánkban van így, hanem az egész világon. A ferences családhoz tartozó mintegy négyszázezer ember hetven százaléka ferences világi rendi, vagyis családos, világban élő személyek.

– A ferences családhoz tartozás mélyebb elköteleződést is jelent?
– Igen. Ezért nevezzük rendnek, Ferences Világi Rendnek, ahová tartoznak. A rendek között vannak klerikális és laikális rendek. Az övék laikális rend. Olyan személyek, akik nincsenek pappá szentelve vagy nem szigorú értelemben vett szerzetesi közösségben élnek, mégis az egyház által jóváhagyott, ellenőrzött, szabályozott közösséget alkotnak a ferences családon belül.

– Máriabesnyőn mit tapasztalt, milyen állapotban van a ferences család? Erőt sugárzó, erkölcsi, spirituális tartalékokkal fölvértezett közösség, amely egyre inkább tudja szolgálni az egyházat meg a magyar társadalmat, vagy egy fáradt, főleg a meglevő intézmények fenntartásának gondjaival küszködő közösség? Vagyis öreg-e a nyolcszáz éves család, vagy fiatal?
– Egyáltalán nem öreg, hanem lendületes, fiatalos, még akkor is, ha néha nyögünk az intézmények és egyéb terhek súlya alatt. A ferences család tagjainak találkozója alatt volt éppen Szent Januáriusz ünnepe, akiről tudjuk, hogy vérereklyéjét külön őrzik a testereklyétől, és ha közelítik a kettőt, akkor a vér újra pezsdül és életre kel. Valami ilyesmit éltem át most is a ferences család találkozóján. Ha összejövünk, valamennyiünkben megpezsdül Szent Ferenc vére, és újjáéledés érezhető mindannyiunkon. Szent Ferenc lelkisége ma is aktuális, ma is friss, nem kell nekünk semmi újat kitalálni, inkább az a feladatunk, ami a találkozó mottójában is elhangzott, hogy amit Szent Ferenc kapott, azt aktualizáljuk, és tegyük meg a magunk feladatát. Jó végignézni a testvéreken, a nővéreken, még az időseken is, annyi nyitottság, buzgóság, rugalmasság van bennük, ami Assisi Szent Ferencre volt jellemző, és emellett az egyház iránti hűség is érezhető. Vannak persze itt-ott krízisjelenségek, amelyeken a közösség tagjai sem akadnak fenn, hanem úgy érzik, hogy ezeken most át kell menni, talán éppen a jubileumi évben, hogy megerősödjenek és új lendületet kapjanak. Jó volt megtalálni az Úristen szándékát ezekben a tünetekben.

– A ferences családban tapasztalható sokszínűség vajon széttöredezettséget jelent, ami hátrányosan hat, vagy inkább lehetőség?
– A találkozó közben eszembe jutott az a vicc, hogy van egy-két dolog, amit a Jóisten sem tud, többek között, hogy hányféle nővérközösség van a világon. A ferences rendhez tartozó közösségeket nézve is se szeri, se száma, de én azt tapasztalom, hogy ez nem széttöredezettséget jelent, hanem a sokszínűség erejét. Hálás vagyok, hogy Szent Ferenc első rendjében vannak kapucinusok, minoriták és vagyunk mi, a Kisebb Testvérek Rendje. Többféle ember többféle módon tud megszólalni, és általuk többféle színben lát napvilágot Szent Ferenc karizmája. A nővérközösségekre ez még inkább jellemző. A ferences családban megmutatkozik Szent Ferenc sok arca és az, hogy a ferences üzenet mindenkihez szól, egyetemes.

– Talán tanulni is tudnak egymás útkereséseiből és tapasztalataiból, tehát erősebb ez a család így, hogy a tagjai sokfélék, mint hogyha egyházjogi értelemben egy egység lenne.
– Így igaz. Az egység mindenképpen megvan, összefogásban élünk, igyekszünk egymásra odafigyelni, kötelességünk is, hogy felelősséget vállaljunk egymásért. Nagyon jó érzés tapasztalni, hogy ezek a közösségek mernek segítséget kérni egymástól, spirituális és gyakorlati téren is, és kínálják egymás számára a segítséget. Az is érdekes, hogy bár rendünk nem tud jelen lenni a mai Magyarország számos pontján (hiszen kevesen vagyunk ahhoz képest, hogy a feloszlatás előtt hány kolostor volt), a világi ferencesek és a nővérközösségek által szinte az egész országban jelen vagyunk.

Magyar Kurír – szeptember 22.

———-

Ferencesek a Parlamentben

parlamentA ferences rend pápai jóváhagyásának 800. évfordulója alkalmából a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa, Magyar Gergely üzenetet intézett az Országgyűlés tagjaihoz, melyet Semjén Zsolt kereszténydemokrata frakcióvezető ismertetett a Ház plenáris ülésén szeptember 15-én:

DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Most ünnepeljük a ferences rend alapításának 800. évfordulóját, és miután a ferencesek szorosan kapcsolódnak a magyar történelemhez és jelenhez, ezért úgy helyes, hogy itt a parlamentben is megemlékezzünk erről, mégpedig oly módon, ahogyan Szent Ferenc lelki fiai látják és láttatják magukat.

A magyar ferencesek üzenete az Országgyűléshez és a magyar nemzethez a rendalapítás 800. évfordulóján:

“Nyolcszáz esztendővel ezelőtt az itáliai Assisi egy fiatal polgára, a későbbi Szent Ferenc elnyerte III. Ince pápa áldását az emberek szolgálatának egy különleges, a szegénységet tudatosan vállaló életformájára. Azóta nem csupán a keresztények, de szinte minden vallás emberei és a nem hívők számára is példamutató, vonzó személyiség. Az általa 800 éve alapított szerzetes közösség a magyar néptől a barátok elnevezést kapta, közvetlen, egyszerű és szeretetre méltó életmódjukért. Üzenetük ma is időszerű. Assisi Szent Ferenc és követői széles körű elfogadottságukat és hatásukat a megbékélés és a párbeszéd melletti elkötelezettségüknek köszönhetik. Ma különösen aktuális a rendalapító természetközeli szemlélete, radikális egyszerűségük pedig utat nyitott számukra az elesettek és a kitaszítottak felé, lelki és anyagi segítséget nyújtva számukra.

A ferencesek már 1225-től megjelentek Magyarországon, jelen voltak nemzetünk életében, végezték szolgálatukat, reményt és hitet adva honfitársainknak. A tatárjárás utáni időszakban IV. Béla király segítőiként szolgálták az újjáépítést. A barátok a török megszállás alatt a nép körében maradva segítették a mindennapi életet, erőt, bátorítást adtak a szenvedőknek. Szent Ferenc követői között tudjuk Kapisztrán Szent Jánost, aki a török elleni küzdelmekben szerzett múlhatatlan érdemeket, Temesvári Pelbártot, a középkori magyar irodalom jeles alakját, és szintén hozzájuk köthető a legrégebbi magyar könyvünk, az úgynevezett Jókai-kódex.

Rendtársaink a lelkipásztori feladatok ellátása mellett már a kora időktől kivették részüket a fiatalok oktatásából, a betegek ápolásából, a szegények gondozásából, és a kultúra, illetve a tudományok területén is maradandót alkottak. Gyógyszertárakat vezetve a legegyszerűbb embereknek is elérhetővé tették a gyógyulást, a járványok idején a pestises betegeket ápolták. A reformkor és a szabadságharc éveiben kiálltak a nép törekvései mellett, nemzetünk tudós fiainak pedig szellemi táplálékot nyújtottak. Kazinczy például rendszeres hallgatója volt Albach Szaniszló páter prédikációinak a Ferenciek terén álló kolostortemplomban. A barátok a tiltás ellenére pesti rendházuk kriptájában titokban temették el az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost.

A XX. század első felében játszótereket, kultúrházakat és filmszínházakat építettek a köz szolgálatára. A második világháború idején a testvérek nemzetiségi vagy társadalmi hovatartozásuktól függetlenül védelmezték a legkiszolgáltatottabbakat. Kolostoraikat megnyitották az otthonukat elvesztők előtt, ápolták a sebesülteket, és bújtatták az üldözötteket, így sok zsidó származású honfitársunkat mentették meg a haláltól. A kommunizmus éveinek kezdetén a rend tagjainak több mint háromnegyedét megfosztották a közösségi élettől, addigi munkájától, sokan kerültek börtönbe, és haltak vértanúhalált. Az elnyomatás éveiben a közösség engedéllyel működő része két iskolát tarthatott fenn, ahonnan tisztes állampolgárok, értelmiségiek és kétkezi munkások kerültek ki, köztük olyan emberek, akik az ország vezetői között is megállják a helyüket.

Napjainkban a lelkipásztori munkán túlmenően közoktatási intézményeinkből évente százak kerülnek ki komoly tudással bíró, tisztességes állampolgárokként. Esztergomi intézményünkhöz kapcsolódóan csak ebben az esztendőben közel száz hátrányos helyzetű, főként roma származású felnőttet készítünk fel az érettségire. Családok ezrei fordulnak hozzánk támogatásért plébániánkon és kolostorainkban. Szociális intézményeinkben idősek, betegek és otthon nélkül maradottak kapnak rendszeres ellátást. Gyöngyösi központunkban speciális ellátást nyújtunk az autisták részére. Kulturális intézményeinkben a magyar művelődéstörténet remekeit őrizzük és kutatjuk, bemutatva azt a nagyközönség számára.

A magyarországi ferencesek ezúton szeretnék kifejezni köszönetüket azoknak a honfitársainknak, akik a kezdetektől napjainkig jó szándékkal voltak irántuk, segítették munkájukat, egyben továbbra is szívesen fogadják honfitársaik testvéri jelenlétét és jólelkű partnerségét a széles körű társadalmi felelősségvállalások során. A magyarországi ferences közösségek a jövőben is építő tagjai kívánnak lenni a magyar társadalomnak. Ehhez kérik minden jóakaratú ember támogatását, s egyben a Jóisten áldását valamennyiük életére.

Magyar Gergely tartományfőnök, a magyarországi ferences közösség nevében.”

Köszönöm a figyelmét a tisztelt Háznak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm. Most megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, aki a kormány nevében kíván szólni.

ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr, Főtisztelendő Rendfőnök Úr – bocsánat, Tartományfőnök Úr! Szeretném megköszönni frakcióvezető úr megemlékezését, és azt, hogy elhozta ma az Országgyűlésbe a magyarországi ferencesek üzenetét, azt a szellemiséget, amit a ferences rend a világban és Magyarországon szolgál, mert úgy van, ahogy frakcióvezető úr említette: Assisi Szent Ferenc élete, szelleme példaértékű nemcsak a katolikus közösség és nemcsak a tágabb értelemben vett keresztény közösség, hanem a világ és azt gondolom, hogy Magyarország minden polgára számára is.

Hiszen az a szellemiség, amelyik az evangélium hirdetését, a szegényekkel és elesettekkel való foglalkozást, a természetközeliséget hirdeti, amelyik nemcsak beszél a szegénységről, de hétköznapjaiban is vállalja, az a szellemiség, amelyik az evangélium üzenetét az egyszerű emberekhez az egyszerű emberek nyelvén viszi el, de amelyik ugyanakkor a magas kultúrában, a tudományban is maradandót alkot, nos ez a szellemiség olyan, amelyikre mindannyiunknak nagy szüksége van, az egész országnak, s hozzáteszem, talán nekünk, az ország vezetésével ideiglenesen megbízott képviselőknek, minisztereknek, államtitkároknak, államférfiaknak is.

Képviselő úr emlékeztetett arra minket – fontos, hogy ezt emlékezetünkbe idézzük -, hogy a ferences barátok, ahogy a népnyelv nevezi őket, az elmúlt nyolcszáz évben a magyar nép minden történelmi fordulatában, minden nehézségében ott álltak a hívek és az ország mellett, szolgálták a hívőket, szolgálták a katolikus egyházat, s ami legalább ennyire fontos, szolgálták az evangélium üzenetét, és szolgálták az országot és az ország lakóit. Ezért mindannyian köszönettel tartozunk nekik, köszönettel tartozunk az elmúlt nyolcszáz év ferenceseinek, és köszönettel tartozunk a rendben ma dolgozó szerzeteseknek, világi segítőiknek, köszönettel tartozunk annak a szellemiségnek, amelyet ma hoznak ennek az országnak.

S hogy egy kicsit beszéljek a saját területemről, az oktatás területéről is: azokban az években, amikor az állam szabályai és akarata nagyon nehéz helyzetbe hozta Magyarországon a vallásos oktatást, akkor mindannyiunk számára példaértékűek voltak azok az intézmények, amelyeket a nehéz körülmények között fenntartott a ferences rend, azok az intézmények, amelyek bebizonyították, hogy az emberközeli nyitott intézmény, iskola és a keresztény nevelés nemhogy nem zárja ki egymást, éppen ellenkezőleg, összetartozik és erősíti egymást.

Még egyszer megköszönöm képviselő úr felszólalását, megköszönöm tartományfőnök úrnak és a ferences rend képviselőinek, hogy ma itt vannak velünk az Országgyűlésben, megköszönöm azt a munkát, amit mindannyiunkért végeznek, és azt kívánom, hogy ez még sok-sok évig folytatódjon így tovább.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

forrás: parlament.hu

Pintér Ádám

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s