Az eleje meg a vége

A hazai focit nézve, örökös „magyar problémának” tűnik a játékunk eleje és különösen a vé-ge. Az első percekben szinte biztos, hogy behozhatatlan előnyt adunk az ellenfélnek, majd az utolsó pillanatokban mindent elrontunk. A végjáték miatt elvesztett olimpiai és világbajnoki döntők, a lefújás előtti pillanatokban kapott potyagólok kísérik nemzeti együtteseink útját és borzolják a drukkerek idegeit. Valóban magyar betegség a rossz pszichés állapot, a helytelen időzítés, vagy tényleg belénk nevelték a vesztes öntudatot? Én hiszek a nemzetet örökösen sújtó „balsors átokban”. Szerencsére most végre itt van egy új generáció a fociban, akik szin-tén nem babonásak. Az U-20-as labdarúgó válogatottról beszélek, akik Egyiptomban a kor-osztályos világbajnokságon bronzérmet szereztek. Hosszú évtizedek után általuk ismét ha-talmas magyar futball sikernek örülhettünk. Bár ebben az országban mindenki ért a focihoz, én játszani is szeretem, de nem sorolnám magam a szakértők közé. Amit azonban laikusként is látok a meccseken: a fiúk hisznek a győzelemben a meccsek elején és a végén egyaránt. Az utolsónak hitt pillanatban, amikor a nézők számára már minden veszni látszott, ők megra-gadták az utolsó utáni pillanatot is, ami visszahozta a reményt és megteremtette a végső győzelmet. A kishitűség csak vegetálásra elegendő, de az elvégzett kemény munka, az össze-fogás, a kitartás, ha „nagyhitűséggel” párosul, annak gyümölcsözőnek kell lenni. Nincs tehát „magyar átok”! A játék az első pillanattól az utolsóig folyik, végig teljes koncentrálást és hitet igényel a győzelemben, akárcsak földi életünk, aminek hűséges megélésének jutalma, ahogy Szent Pál apostol mondja a győzelmi koszorú, vagyis az örök élet.
A tavalyi tanévet nehezen zárta a Hírbarát, az idei is nehezen indult – van mit tanulnunk az ifjú focistáktól. Az Assisi zarándoklat és a megújulási törekvéseink miatt az időből kifutottunk, csak most októberben tudunk megjelenni, az új külső még így is egy hónapot várat magára. Remélem a remek cikkek kárpótolják a kedves olvasót és arra ösztönzik, hogy maga is írjon. Nyitottak vagyunk. Írásaitokat, ötleteiteket szeretettel várjuk, nem csak az első és utolsó számban, folyamatosan minden pillanatban.

P. Andor Károly OFM

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s