Két hegy közt egy fesztivál

DSC_0467Ez a történet még valamikor májusban kezdődött… Egyik nap mindenki Ádám tanárura nekem szegezett egy kérdést: „Van kedved velem jönni Tusnádra?”

pic08Hirtelen nem tudtam hova tenni magamban ezt a kérdést, hát egyből vissza is kérdeztem: „Hova?” Ő akkor annyit mondott hogy lakóautóval megyünk, 1000 kilométer Budapesttől Erdélyországba. Ő már tizedszerre megy. Engem személy szerint már ennyi meggyőzött, de folytatta. Egy hét, ami arról szól, hogy az ember napközben előadásokat hallgathat az aktuálpolitikáról és a múlt politikájáról azoknak az embereknek az előadásában, akik ezt alakították és aktív szereplői, vagy akkoriban aktív szereplői voltak. De természetesen nem csak “elfogult” politikusok látogatnak ide előadni, hanem különböző pártatlan véleményű professzorok és elemzők is, akikkel kellemes vitákba lehetet bonyolódni, ha az embernek esetleg volt reggel kilenckor már megtornáztatandó agysejtje. Ezenkívül mondta, hogy ő napközben szeretne körülkalauzolni az elérhető távolságban lévő látnivalókon, esténként pedig különböző koncertek várnak minket, idén itt volt többek között a Quimby, a Tankcsapda és az EDDA művek is. Szóval igent mondtam.

Eljött a Július 13.-a és este kilenckor el is indultunk utazásunkra. A kocsiban már lefelé menet összeismerkedtem a másik kettő ifjú fesztiválozó társammal és már itt megvolt a jó hangulat közöttünk. Az utazásunk gyönyörű tájakon vezetett keresztül, bepillantást engedett az erdélyi falucskák életébe autóüvegen keresztül. Másnap estére sikerült megérkezni Tusnádfürdőre, igaz tettünk egy kitérőt egy gyönyörű, és lélegzetelállító mélységű sóbányába is (a történelemkönyvekből talán már ismerős Tordán volt ez a bánya – a szerk.).

Szóval Tusnádfürdő… két magas hegy között volt a rendezvény, ahol van egy focipálya, amit kineveztek az esti koncertek színhelyéül és körbe a pálya körül pedig a kemping, ahol legnagyobb megdöbbenésemre egy plakát fogadott minket: „Vigyázz, a medve nem játék!!!” És a legjobb benne az, hogy igaz. (Tusnádfürdő környékén a legsűrűbb a medvepopuláció egész Európában – a szerk.)

027Aznap este leginkább pihenéssel telt, mivel a társaság fele (Ádám és jómagam) 24 órája talpon vagyis gázpedálon voltunk. De azért egy dologra még volt energiánk. Meglátogattuk a kis éttermet a kempingben, ahol megkóstoltuk a helyi ételjellegzetességet, a miccset (sokféle húsos fűszeres fasírt – anyukátokat kérdezzétek miaz!!!). Aznap este jót beszélgetett a társaság egy-két pofa Csík széki sör és helyi gyümölcspárlat ízlelgetés mellett.

Eljött a szerda, első reggelünk Erdélyben. Mindenki végre friss és kipihent volt az utazás után, ezen felbuzdulva Ádám elvitt minket egy gyógybarlanba, ahol az ott lévő gázok igen jó hatással emberi voltunkra. Csak a szaga volt egészen elképesztően kénes, büdös (a híres-neves torjai büdös barlangban jártunk – a szerk.). Ezek után indultunk Szentendre testvérvárosába Kézdivásárhelyre, ott megtekintettük Gábor Áron rézágyúját és a város szépen restaurált épületeit, templomát, majd elfogyasztottuk reggelinket a főtér kellős közepén. Ezek után jóllakva indultunk Kézdiszentlélekre, ahol egy kisebb bénázás miatt majdnem felborította a kedves beugró pilótánk a lakóautót. A megrázkódtatások után felmásztunk az ott éktelenkedő dombra, de hogy minek, azt nem tudom (egyeseknek nem tűnt fel a kápolna a domb tetején – a szerk.), na jó, szépvolt a kilátás. Estére pedig ellátogattunk a Szent-Anna tóhoz pancsolni egyet, majd a táborban az Edda adott koncertet teltház előtt. Ezután az egész fesztiválozó sereg áthömpölygött Csűrbe… Na, ott aztán reggel kilencig buliztak a legelvetemültebbek a legjobb retro zenékre, de mi sajnos kidőltünk hat után, a reggeli napsütésben.

039Négy óra alvás után következhetett végre a második napunk csütörtökön. Általános sztrájkot hirdetett a társaság Ádám ellen, mert alig álltunk a lábunkon az éjszakát követően (erre van az a bizonyos mondás, hogy aki éjjel legény… no mindegy, én már voltam Segesváron – a szerk.). Délután kettőre kerültünk olyan állapotba, hogy elindulhattunk. Csíkszeredába utaztunk vagyis utaztunk volna, ha lettek volna utak, ahol meglátogattuk Ádám kedves barátait Böjte Csaba egyik gyermekotthonának irodájában. Ők meg is hívtak nyomban hozzájuk vacsorára másnap estére, amit természetesen örömmel elfogadtunk. Ezen jó hír után elindultunk egy keresztútra, ami a csíksomlyói hegyre vezetett fel függőlegesen. Megcsináltuk. Estére visszaértünk Tusnádra, ahol az estét a restiben töltöttük.

054Péntek reggel valami csoda folytán időben sikerült összeszedni magunkat és elindulni a festői szépségű Békás-szoroshoz és a Gyilkos-tóhoz. (azért egy apróság kimaradt: Gyergyószárhegyen meglátogattuk a helyben csak turbó atyának becézett, ferenc rendi Ervin atyát is – a szerk.) Ott egész nap elsétálgattunk és élveztük a látványt. Amikor elérkeztünk egy látványosan gyors folyású és hihetetlenül hideg, (mint utólag kiderült) patakhoz, olyan ötletem támadt, hogy mivel hőség van, én megfürdök benne. Egész jól sikerült, csak kétszer sodort el a víz 🙂

Estére pedig Csíkszeredába mentünk teljesíteni a vacsorameghívásunkat. Ott a lehető legszeretetteljesebb fogadtatásban volt részünk. Amint megérkeztünk a házigazda a saját maga által főzött pálinkával köszöntött minket. Egy pazar vacsora után az egész éjszakát a kertben töltöttük beszélgetéssel és a maradék nedű elfogyasztásával, majd éjszakára is maradtunk.

Szombat reggel visszaindultunk a kempingbe. Út közben arra lettünk figyelmesek, hogy az út mellett végig sorakoznak a rendőrök és helikotperek szálldosnak felettünk. Mikor nagy nehezen visszaértünk a kempinghez láttuk, hogy ellátogatott a szabadegyetemre a román államelnök Traian Basescu is. Végighallgattuk Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László beszélgetését, amit a tévék is közvetítettek. Többek között szó esett az esetleges autonómia kérdésről is, de ezt Basescu elnök igen jól lereagálta az ittlevők nagy felháborodására. Mindeközben ötezer ember pirult rákvörösre velünk együtt a vita során.

076Ezek után úgy döntöttünk, hogy felkocsikázunk a Szent Anna-tóhoz rápihenni az esti fergeteges jubileumi Tankcsapda koncertre. Mikor visszaérkeztünk és kimentünk a focipályára megrökönyödve konstatáltuk, hogy Lukács Laci és barátai nincsenek sehol. Végül is csak 5-6 ezer koncertezni vágyó várt három órát az együttesre, mert nem akarták átengedni át őket a határon a románok. A jubíleumi koncert felülmúlhatatlanra sikerült, utána pedig folytattuk a tombolást a kemping összes vendéglátó ipari egységében hajnalig.

Másnap reggel eljött a fájdalmas búcsú ideje. Délben elhagytuk Tusnádfürdőt és Budapest felé vettük az irányt. A hazafele úton Ádám Kolozsvárott kicsatlakozott tőlünk, mert Károly atyával és osztályával ment hegyi túrára (itt nem lettem volna a helyében :). Hazafelé vezető utunk igen kalandos volt, mivel a román kamionok előszeretettel szorítják le a többi autóst az aszfaltcsíkról.

Hajnalra sikerült hazaérni épségben és hihetetlen mennyiségű élménnyel, tapasztalattal, amit nem tudok kellőképp megosztani veletek. Egy dolgot viszont biztosan tudok. Én jövőre biztos, hogy ott leszek, úgy érzem ez hagyomány lesz. Remélem egyre többen fogtok velünk tartani és átélhetjük veletek is azt a sok élményt, amit ott szereztünk.

Horváth Dániel

Két hegy közt egy fesztivál

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort immáron huszadszor rendezték meg Tusnádfürdőn (innen Tusványos név, mivel a 90-es években Bálványosról költözött át a rendezvény). További információkért nézzétek meg a szervezők honlapját: www.tusvanyos.ro . A XX., jubileumi Tusványos sok szempontból rekorder volt, rövid áttekintésünkben ezt számadatokkal próbáljuk igazolni:

– nyitónapon még soha nem voltak ennyien, a Quimby koncertjére kb. 5.000-en voltak kíváncsiak (beleszámoltuk az ölebeket is);

– az EDDA és a Tankcsapda koncertjein még többen voltak, mint amennyien emberi számítás szerint elfértek a focipályán – Jakec számításai szerint az öt nap alatt hozzávetőlegesen 25.000-en fordultak meg a táborban;

– elfogyott kb. 10.000 miccs, 1.400 lángos, 1.000 kürtőskalács, 450 hordó sör – 56.250 pohár!;

– a poharak felét ott is hagyták a dühöngőben, a mindenesek 25.687-et szedtek össze;

– és ha már mindenesek, akkor ők nyolc éjszaka alatt kb. 15 órát aludtak összesen;

– de őket is veri Mátis Jenő, aki saját bevallása szerint összvissz kilenc órát aludt a 120-ból;

– ami nem is csoda, mert a bulik nem hajnali 7-ig, hanem reggel 9-ig tartottak (tanú rá az összes környéken lakó);

– a bulizók közül csak ketten nagydolgoztak a pályára;

– és csak ketten aludtak a szabad ég alatt;

– viszont nyolc ember közül, akik valamely sátor holléte felől érdeklődtek, heten más irányba indultak;

– pedig a közvilágítással olyan nagy bajok nem lehettek, hiszen összesen kettő db. villanykörtét kellett kicserélni (biztosítékot annál többet), ráadásul a szemetesautó is csak egyszer szakította le az áramkábelt;

– ami a tartalomszolgáltatást illeti, 85 előadó 75 ajándékcsomagot vett át;

– a férfielőadók – beszélő adat – 90%-a XL-es méretű pólót kért;

– és meghívottjaink kb. 80 liter vizet ittak meg (ennyit az időjárásról);

– rájuk 104 újságíró volt kíváncsi, és ezek csak a regisztrált médiamunkások, az anarcho-sajtócápákat nem számoltuk;

– pedig szombaton lehetett volna, mert hivatalban lévő román államfő először „lépett fel” Tusványoson;

– ami a háttértitkokat illeti: a főszervezők idén először egyszer sem kerültek konfliktusba a kemping tulajával;

– Radán Emil emlékezetes 2001-es színpadról való leesése óta az első „gipszes” baleset a Rékáé, aki szervezőként az árusokért felelt, és tolókocsiban vezényelte a végén a miccsrohamot – gyógyulást innen is!

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s