Miért nem írják alá a csehek a lisszaboni szerződést?

Lisszaboni SzerződésA 2010-es MEP-re készülő csapatunk “szorgalmi feladatként” ezentúl írni fog a Hírbarátba európai ügyekben. Az októberi számban Szabó Angéla írását olvashatjátok:
Csehország - Klaus beiktatásaMint a napokban megtudtuk Václav Klaus, a cseh elnök az ír népszavazás sikere ellenére nem írja alá a lisszaboni szerződést. Aláírásával megvárja az alkotmánybíróság döntését a cseh szenátorok beadványáról. De vajon mitől félnek a csehek, hiszen tudjuk, hogy az Unió többi tagországa már aláírta a szerződést, mi lehet az oka, hogy éppen ez a nemrégiben csatlakozott ország tagadja meg az aláírást? Felmerül a kérdés, hogy mit akarnak ezzel elérni vagy mi az oka hogy ezt meg merik tenni?

A Polgári Demokratikus Párt, az ODS 17 szenátora arról kérdezte az alkotmánybíróságot, hogy nem sérül-e a szerződés elfogadásával Csehország szuverenitása. Nem ad-e a szerződés túl nagy hatalmat az Európai Uniónak az egyes tagállamok fölött. Klaus közismerten nem híve az Európai Unió szorosabb integrációjának.

Mivel hivatalos tájékoztatás nem jelent meg az aláírás megtagadásának pontos okáról, ezért csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk, amelyek azonban nem alaptalanok. Ha visszagondolunk a csehek csatlakozása előtti időkre, akkor eszünkbe juthat, hogy 2000 februárjában Orbán Viktor a következőket nyilatkozta:

“Az európai uniós csatlakozástól azt várjuk, hogy törölni fogják automatikusan mind Szlovákia, mind Csehország jogrendjéből a Benes-dekrétumokat. Ez egy olyan maradványa a XX. századi történelemnek, amit nem szabadna átvinnünk a XXI. századba semmiképpen. “

benes1Aztán tovább olvasva a korabeli híradásokat nemhogy a Benes-dekrétumok eltörléséről, hanem éppen hogy sorozatos megerősítéséről szólnak a közlemények. A szlovák parlament 2007. szeptember 21-én „megerősítette” a Benes-dekrétumok érvényességét és sérthetetlenségét. A Cseh Köztársaság 2002-ben már szintén hozott hasonló rendeleteket.

Mint tudjuk, Edvard Benes, aki Csehszlovákia köztársasági elnöke volt a második világháború után, nem elégedett meg a hatalma alá került kisebbségek sanyargatásával és azok életlehetőségeinek fokozatos, de módszeres elsorvasztásával. Benes a kollektív bűnösségre alapuló végleges megoldás híveként  oldotta meg Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést és a háború utáni gazdasági nehézségeket. A Benes-dekrétumok a mai napig is a demokratikus cseh és szlovák jogrendszer teljes megcsúfolásának példaképe. Edvard Benes egyik életrajzírója: Zbynek Zeman felteszi a kérdést: hogyan jutott a fényes politikai pályát befutott Edvard Benes oda, hogy pályafutásának végén, kitoloncoltatta a szudeta-németeket és a felvidéki magyarokat ősi szülőföldjükről? A szudéta-németek több mint hétszáz éve, a magyarok pedig több mint ezer éve élnek a jelenlegi két országban. A Benes-dekrétumok rendelkezései alapján 80 000 magyart telepítettek ki szülőföldjükről, csak azért, mert magyarok voltak.

25543A kollektív bűnösségre alapuló Benes-dekrétumok végrehajtási rendelete alapján, a felvidéki magyarok, több mint ezer év verejtékes munkájuk jutalmául, a következőket vihették magukkal: 10 kg liszt, 3 kg hüvelyes, 1 kg mák, 20 kg krumpli, 5 kg zöldség vagy lekvár, 1 kg zsír, 2 kg füstölt hús, korlátozás nélkül baromfi. Tilos volt elvinni lovat, marhát, disznót. Bútorokat és ruhákat lehetett vinni, de szerszámot, tűzhelyet és kályhát nem.A háború utáni idők zűrzavarában a rendeletek külön lehetőségeket szolgáltattak a magyarok elleni egyéni bosszúra, az irigységen alapuló feljelentésekre és a végrehajtó szervek túlkapásaira.

A Benes-dekrétumok megerősítése, ma már nem a dekrétumok előírásainak a végrehajtására vonatkozik, hiszen kétszer ugyanazokat az embereket ténylegesen kiűzni ősi szülőföldjükről lehetetlen. A Benes dekrétumok megerősítése, ma a kollektív bűnösség elve mellett való további elkötelezettséget jelenti. Amíg az „eredeti” Benes dekrétumok megvalósításához egyetlen nagyhatalom sem adta kifejezett beleegyezését, a Benes-dekrétumok „megerősítése”, ma az Európai Unió hallgatólagos beleegyezésével történik.

Ma általánosan elfogadott az a vélemény, és ezt a csehek sem tagadják, hogy a Benes-dekrétumok megerősítése elsősorban az áldozatokat megillető kárpótlási követelések elutasítását hivatott biztosítani, mivel hatalmas vagyonokat hagytak ott annak idején a németek és a magyarok. Jó okunk van tehát feltételezni, hogy ismét a Benes-dekrétumok eltörlése alól akarnak a csehek kibújni és várhatóan ahhoz akarják kötni a lisszaboni szerződés aláírását, hogy az EU adjon felmentést a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése alól.

Szabó Angéla (Kori)

2002_02-08_02_Suppan02_original

Ajánlott olvasmány:

http://reakcio.blog.hu/2009/10/06/derus_estet_europa#more1429300

http://hvg.hu/vilag/20091021_lisszaboni_szerzodes.aspx

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s