Szlovák-magyar viszály MEP-es szemmel

szl-maOktóberben elindult a MEP 2010-es pécsi nemzeti ülésére való felkészítés, ennek keretében elsőként a “szlovák-magyar viszony és az EU” témakörben kellett házidolgozatot készíteni a ír képviselői helyekre pályázóknak. A Hírbarát hasábjain most egy MEP-veterán humoros, és egy újonc, a témát új megvilágításba helyező írását mutatjuk be, íme:

Időjárás jelentés

„Az elmúlt napokhoz hasonlóan hideg front okozta sűrű felhőzet és hideg hőmérséklet jellemzi térségünk időjárását”, mondja Aigner Szilárd, egy mondatban jellemezve az időjárást és a szlovák-magyar „jószomszédi” viszonyt. Egy dologban azonban téved a meteorológus úr, nevezetesen, hogy ezt a viszonyt nem hideg front okozta. Hogy akkor micsoda?

Digital_201Ennek a kérdésnek a megválaszolásához vissza kell mennünk 1993-ba, amikor északi szomszédunk, a Szlovák Köztársaság létrejön. Már ekkor történik egy fura esemény, ugyanis az új szlovák alkotmányból egy, a csehszlovák alkotmányból átemelt szöveg található, amely lényegileg a következőket takarja: a magyar nép háborús bűnös. Ez a bekezdés meg is alapozta a két ország kapcsolatának jövőjét. 1993 után több vita volt a két ország között, főleg a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban, ezért külföldi nyomásra a két ország 1995-ben megkötötte a jószomszédi és baráti kapcsolatról szóló szerződést. Történetünket 2006-ban folytatom, amikor megalakul a Fico kormány, koalícióban a híresen magyarellenes Jan Slotával. Mellesleg a kampány is a magyarellenesség szellemében zajlott, nem is véletlen, hogy a 2006. év egyik legismertebb „google bombája” az volt, amikor a populista szó keresését valaki úgy állította át, hogy Fico honlapját dobja ki elsőnek. Ez egy vicc, de sajnálatos módon jogos. Miután megalakul ez a „magyarbarát” kormány, bejelentik az okos historizmus programját. Ez lényegében azt jelentette, hogy a nemzeti önérzet megteremtése érdekében a szlovák iskolások fejét telenyomják ős-szlovákokról és gonosz, mongolid magyarokról szóló hazugságokkal. Ez ellen az akkor magyar kormány protestált, mire Jan Slota egyszerűen „kócos, nyomorult asszonynak” nevezte Göncz Kingát, az akkori magyar külügyminisztert, amely kijelentés (igazságától függetlenül) nem túl etikus. Ezek után sorra történtek az incidensek: magyar lány megverése, dunaszerdahelyi szurkolótábor feloszlatása, amelyekre a magyar állam nem reagált kellő erélyességgel, ezáltal sugalmazva azt, hogy ők egyet értenek ezekkel. Nem csoda, hogy Magyarországon az átlagember a szlovákokat „ultra nacionalista tót disznóknak” tartja. És eme atrocitások után a Szlovák Nemzetgyűlés elé került a szlovák nyelvtörvény módosítása, és el is fogadta. Ennek az intézkedéseit mindenki ismeri, ezért nem is térnék ki rá, azonban szeretném értékelni. Egy állam az államnyelvéről szóló törvényt módosíthatja, azonban az állam döntésszabadságát korlátozzák a megkötött szerződések. És ezzel a módosítással több szerződést is megszegett Szlovákia (pl. 1995-ös magyar-szlovák szerződés vagy az EU működéséről szóló szerződést). És amikor ezeket a szerződéseket egy állam megsérti, akkor annak következménye kellene, hogy legyen. Ezek a következmények azonban elmaradtak, vagyis Brüsszel nem szólalt meg ez ügyben. Azonban még nincs vége. Miután Szlovákia a magyar népet megalázta, ezután meg kellett aláznia a magyar államot is. És ezt meg is tette, amikor Sólyom Lászlót nem engedte szlovák földre lépni.
Ez az oka a két ország viszonyának egén jelentkező apokaliptikus időjárásnak. Írásomat a nem túl fényes jövőképemmel zárnám, ugyanis mostanra kiderült számomra, hogy a két kormány egymás között nem tudja megoldani, és hogy kell egy közvetítő. Mivel mind a két ország EU tag, ezért kézenfekvő lenne az EU-s közvetítés, azonban ez jelenleg késik. Halvány reménysugár lehet a Lisszaboni szerződés, mely már csak a csehek rábólintására vár, és utána életbe lép. Ha ez a közvetítés nem valósul meg, akkor szerintem még több vér fog folyni. Így is elfogadhatatlan számú erőszakos bűncselekmények történik, melyek áldozatai a másik nép tagjai. De ebben a feszültségben, és az egyre romló gazdasági helyzetben csak sűrűsödni fognak ezek.

Fehér Domonkos

____________________

Magyar-szlovák konfliktus és a nyelvtörvény

Mielőtt az elemzésbe belemerülnék, egy fontos alapvető tényt vagyok kénytelen közölni: Az önálló Szlovákia 1993. január 1.-ig nem létezett, kivéve 1941 és 1944 között (amely az akkori Magyar Államnak mind területileg, mind népességszámban kevesebb, mint ötöde volt). Emiatt a jelenlegi konfliktus eredete Szlovákia önazonosság-keresésének egy része lehet.

65285Mindenesetre, az ellentét, komoly belpolitikai átrendeződést eredményezhet Szlovákiában az SNS(Szlovák Nemzeti Párt), Magyarországon a Jobbik javára a 2010-es választás során. Slota fegyvere a magyarellenességen keresztül, Szlovákia önállóságának történelmi igazolása, hiszen, ha a magyarokat (akik eddig „uralkodtak” rajtuk) gyűlölik, akkor függőségük kényszeredett volt, tehát megérdemelték a függetlenséget. A Jobbik, mint nemzeti radikális párt azt az érzetet keltheti, hogy segítséget nyújthat elnyomott honfitársainak.

Magyarország lehet a konfliktus nagy vesztese, mert súlyos belpolitikai és gazdasági válságban van. Továbbá nincsen olyan európai szinten elismert és megbecsült politikai vezetője a kormányában, aki képes befolyással lenni az Unióra. Ezen kívül Magyarország belpolitikai helyzete a nemzetközi médiában csak negatívan jelent meg (pl. 2006 okt. 23, kormányválság, romák elleni merényletek stb.) Ez megnehezíti az Unióval való sikeres kommunikációját, amíg Szlovákia a régió egyik minta országává nőtte ki magát az évtized végére, fontos strukturális reformjaival. Fico miniszterelnök a magyarokkal szemben, az Európában egyébként válságban lévő baloldal, egyik legsikeresebb politikusa. A szlovákok előnye az is, hogy a nyugati államok könnyen elfogadhatják azt az érvelést, miszerint Magyarország törekvése a szlovákiai magyar kisebbség megvédésére, csupán álcázott revizionista fogás (ezt alátámasztja az EBESZ főbiztosának mondata, hogy „a határon túli együttműködés az irredentizmus gyanúját is keltheti”).

A konfliktus megoldása leginkább magyar oldalról várható, mert az Unió, várakozó álláspontot vett fel, Szlovákiának ugyan érdeke lenne az ellentét befejezése, de politikai és nemzeti szempontok miatt kétséges a szomszédjához való közeledés, hiszen a politikai pártok (elsősorban az SNS) önérdekből is ragaszkodnak a konfliktushoz, mert sok támogatót szereznek a szlovák nemzeti öntudatot magukénak vallók közül. Magyarországon ugyanez vonatkozik a Jobbikra, aki a választásokig várhatóan folyamatosan szembehelyezkedik Szlovákiával. Valószínűleg a megoldás 2010 utánra várható, amikor a választások lecsengenek, mert akkor a szlovák és magyar nacionalista pártok aktivitása csökken, és nem akarják majd kampányszerűen az emberek támogatását megszerezni.

Az ellentét mélyülése erős mértékben nem valószínű, mert Szlovákiában ugyan fokozhatják a magyar kisebbségre a nyomást, de Magyarországon a nyelvtörvényt követően kialakult hangulat nem fokozódhat túlságosan, mert így is mélyponton van, tekintve, hogy a jobb és a baloldal is elítélte Szlovákia agresszióját.

Az Európai Unió csak akkor nyújthat alternatívát, ha megérti mind Szlovákia, mind Magyarország álláspontját. Ha esetleges beavatkozása esetén tisztában lesz a konfliktus történelmi, politikai és társadalmi tényezőivel és okaival.

Makk János

A nyelvtörvény ügye a magyar zenészeket is megihlette:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s