Újak szemével – szecskák első benyomásai

IMG_3704Mikor kiválasztottuk ezt az iskolát még nem tudtuk mire vállalkozunk….

Először nem hittük, hogy a 38-as osztálylétszámból mindenkit rendesen megismerünk két hónap alatt, de sokat segített a három napos lelkigyakorlat, amin részt vett az egész osztály. Menyhért atya rávilágított a lelki problémáinkra, amit jobb megbeszélni, mint elfojtani! A beszélgetésekben segítettek a jó fej és segítőkész öregdiákok. Az, hogy még nem is olyan öregek jobban oldotta a hangulatot. Ők hihetetlen élményt adtak a közös gitározásokkal és a felejthetetlen énekes misékkel. Ez mind a Ferences kolostorban történt. Az ottani kedves, idős nénik nagyon fincsi ételeket készítettek és most, hogy az evésről írünk fontos megemlítenünk a suli-menzát….

Általában az iskolákban csak nagyon ritkán főznek finomakat, azt is mondhatnánk, hogy szinte csak ehetetlen dolgokat, de szerencsére a mi iskolánk ebben sem ilyen. A konyhás nénik iszonyat jókat főznek. Bár elég rossz végig nézni míg a 12.-től kezdve mindenki bemegy előttünk az ebédlőbe megelőzve a nagy sort  – bár ez érthető, hiszen mi még csak kis 9.-esek vagyunk – mi csak kint érezhetjük a kellemes illatokat. Kész öröm számunkra belépni az ebédlőbe. Ilyenkor gyorsan elmondjuk az imát és már mehetnek is be a finomabbnál finomabb falatok.

Szerencsére a tanárokban sem kellett csalódnunk. Rengeteg leckét és sok tanulni valót adnak fel, de néha élvezetes megtanulni az érdekes anyagrészeket. Személy szerint mi a földrajz és a történelem órákat szeretjük a legjobban, bár eddig nem tartozott a főbb érdeklődési körünkbe. De a Tanár Urak olyan élvezettel beszélnek az órákon, hogy most már a kedvenc tantárgyaink közé tartoznak. Azt hiszem nem mondunk újat, hogy a régi sulinkban folyton folyvást az órát bámultuk, hogy mikor csöngetnek ki. Itt szerencsére ez a veszély nem áll fenn, mert mi is aktívan részt veszünk a változatos órákon.

Mikor először belecsöppentünk a ferences életbe, nem számítottunk ilyen jó fogadtatásra. Bár a nagyobbak az első napokban furcsán néztek ránk a nem igazán „ferences szellemű” öltözködésünk miatt – de már ezt is megszoktuk – nem sokkal rá megbarátkoztunk velük és ez egyrészt a szecska-avatónak is köszönhető. Az avatás utáni bálon fergeteges volt a hangulat és nagyon „összemelegedtünk” a 10.c-sekkel. Amúgy mikor megtudtuk, hogy lesz beavatás nagyon tele lett a gatyánk, hogy durva feladatokat adnak és pár ember fejében átsuhant a gondolat, hogy mi majd nem leszünk gonoszak a következő osztállyal, de szerencsére hamar elszállt ez a gondolat, mert nem is volt annyira vészes, de majd mi….

Egy szó, mint száz, nagyon de nagyon szeretjük ezt az iskolát, de azért reméljük csak négy évet leszünk itt…

Briski Brigitta és Sajti Emese

Reklámok

Egy hozzászólás

  1. Kedves Szecskák!

    Jó volt olvasni a cikketeket, mert nekem is hasonló benyomásaim voltak az első hetekben az iskola falai között. Érezzétek továbbra is hasonlóan jól magatokat a ferences közösségetekben! Nagyon köszönöm, hogy megemlítettétek cikketekben a lelkigyakorlaton segédkező öregdiákokat! Örülök, hogy mi is részt vehettünk abban, hogy jól induljon a tanév és jól sikerüljön az első lelkigyakorlatotok.

    Sziasztok!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s