Nehéz idők jönnek

A Parlament a cikk írásának pillanatában a jövő évi költségvetést tárgyalja. Ha az előterjesztett változatot megszavazzák (és természetesen megszavazták), akkor igen rossz év következik az iskolák, de főképp az egyházi iskolák számára. Már az elmúlt években is folyamatosan csökkent az oktatás támogatása, de jövőre az állami iskolák 7-10%-os forrásmegvonással számolhatnak, az egyházi iskolák pedig körülbelül 19%-ossal. Nézzük mit jelent ez a Ferences Gimnázium számára: a 2009-es költségvetésben 247 millió Ft jutott nekünk, de 2010-ben már csak 198 millió Ft-ra számíthatunk. Ez hatalmas különbség, mivel tanulónként 100 ezer Ft megvonásával jár. Az eddigi takarékos gazdálkodásnak köszönhetően a gimnázium ki tudta gazdálkodni az eddigi elvonásokat, de a jövőre várható hiányt kigazdálkodni lehetetlen. Miért érintik súlyosabban a megszorítások az egyházi fenntartású intézményeket?

A közoktatás finanszírozása önkormányzati iskolák esetében két forrásból adódik össze. Az állami költségvetés kb. 60%-át fedezi a kiadásoknak, az önkormányzatok pedig kb. 40%-ot tesznek hozzá. Ez igen nagy megterhelést jelent a településeknek is, de ők legalább rendelkeznek adóbevételekkel. Az egyházi iskolák mögött azonban nem áll komoly bevételekkel rendelkező település, ezért csak állami forrásból tudják pótolni a hiányzó 40%-ot. E forrásnak az alapjait az 1997-ben aláírt úgynevezett „Vatikáni Megállapodás” rögzíti (Lásd még: Magánkihallgatáson fogadja a pápa Bajnait). Mit tartalmaz ez a megállapodás?

„Az 1990. évi IV. törvényben felsorolt egyházi közszolgálati tevékenységek finanszírozására az állami intézményekre vonatkozó általános szabályok érvényesek ugyanezen törvény, valamint a jelent Megállapodás rendelkezései szerint.”

„Az Egyház az általa fenntartott közoktatási intézmények után (óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok) ugyanolyan szintű pénzügyi támogatásban részesül, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartó.”

Ezt a megállapodást azért kötötte meg a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék, mert a kommunista korszakban államosították az egyházak vagyonát, aminek nagy részét nem kaphatták vissza. E vagyon nélkül azonban nincs meg a háttér az egyházi intézmények fenntartásához. Kárpótlás helyett kapják – pontosabban kapnák – a közszolgálati tevékenységeik után az állami kiegészítést. Azonban az állam szinte minden évben visszatart komoly összegeket ebből a támogatásból és természetesen jövőre is ez a terve a „pannon puma” nehéz gazdasági helyzete miatt szükséges megszorítások okán. (Lásd még: Egyházi iskolák hátrányban és Egyházi iskolák: törvénysértésre készül a kabinet) Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a Ferences Gimnázium duplán részesül a megszorításokból, mivel egyaránt csökken az állami normatíva és a kiegészítő egyházi normatíva is.

Felmerülhet – liberális értelmiségieknél gyakran fel is merül– a kérdés, hogy miként fér össze az egyházak állami támogatása az állam és az egyház szétválasztásának elvével? Ez a kérdés nyugaton még talán helyénvaló volna, mivel ott megmaradtak az egyházak vagyontárgyai és az emberek a jelentősen magasabb átlagjövedelmükből „eltarthatják” a saját egyházukat, de Magyarországon sajnos nem ez a helyzet. Ez nem plusz támogatást jelent az állami intézményekhez képest, hanem annak az elvnek az érvényesítése, hogy az államnak kötelessége minden állampolgárának, minden diáknak azonos feltételeket biztosítani.

Milyen lehetőségei vannak az iskolának a helyzet megoldására? Mivel az iskolában örömteli módon a családonkénti átlagos gyereklétszám 3,2 az 1,3-as magyar átlaghoz képest, ezért a szülőkre terhelni a gyerekenkénti 100 ezer Ft-os megszorítást lehetetlen. Másik lehetőség a Ferences Gimnáziumot ferencessé tevő plusz órák, délutáni különfoglalkozások megszüntetése lehetne, ami több tanár elbocsátásával járna. Azonban ez az út is járhatatlan, mivel az elbocsátásokhoz is rengeteg pénz kell a végkielégítések miatt. Felmerülhet még az a gondolat is, hogy fenntarthatná a Ferences Rend, segíthetnék az adakozók az iskolát, de sajnos a rendnek nincs más bevétele mint az állami normatíva, az adakozók által felajánlott összegek pedig csak meghatározott célokra használhatók csak fel.

A kör bezárult.

Pintér Ádám

Cikkünkhöz kapcsolódik, hogy a HVG-ben megjelent egy írás Bajnai a pápánál címmel november 18-án:

Húszperces magánkihallgatáson fogadta Bajnai Gordon miniszterelnököt XVI. Benedek pápa. Szemben az öt évvel ezelőtti, II. János Pál pápánál tett magyar kormányfői látogatással – ahol Gyurcsány Ferenc panaszt tett a politikába szerinte túlságosan beavatkozó magyar püspökökre –, a hivatalos közlemények szerint ezúttal mindkét fél részéről pozitív hozzáállás jellemezte a találkozót. Nemzetközi kérdésekről, Magyarország 2011-es soros EU-elnökségéről, a globális válság problémáiról esett szó. Itthon eközben tart a vita az állami támogatások csökkenése (az egyházak jövőre 2 milliárd forinttal kevesebbet kapnak) és korábbi rendezetlen számlák miatt. Az Állami Számvevőszék szerint a költségvetés közel 3 milliárd forint kiegészítő támogatással adósa az egyházaknak. A Szentendrei Ferences Gimnázium igazgatója levélben jelezte Hiller István oktatási miniszternek, hogy az iskola jövő évi támogatásának közel 20 százalékos csökkentése miatt éhségsztrájkra is hajlandó.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s