A földi mennyország másik bejárata: látogatás Kaló Imre pincészetében

Az agyonreklámozott és agyontámogatott európai nedűk mintha lassan kifáradnának, az újvilágot pedig elragadta a tömegtermelés. A piaci rés lehetne számunkra a magyar fajták újragondolása és ehhez a tehetség és a fantasztikus földrajzi környezet mára kis hazánkban újra együtt áll. Ezt tapasztaltam meg Szepsy Istvánnál, akiről az előző számunkban írtam és ezt láttam Kaló Imre pincéiben is, akinél Pintér Ádám szerkesztőtársammal januárban jártunk.

Egerszalókról Ádám édesanyjának panziójából indult a lelkes kostól csapat (rajtunk kívül még tízen) a neves erdész és vadász, és nem utolsósorban borász pincéjébe. Imre régi barátom, többször megfordultam nála. Szepsy István után ismerőseim hozzá vittek el másodjára pincelátogatásra. Az első kóstoló után úgy éreztem, nekem nincs hová továbbfejlődnöm. Megtaláltam a két csúcsborászt, és a legjobb nedűket az országban. Ma már egy kicsit másként gondolom, tanulni mindig lehet és kell is. Csodás borokat kóstoltam azóta Villánytól Egerig számos pincészetben, de azt a nézetemet, hogy ahol szinte minden, de legalábbis a nagytöbbsége a boroknak úgynevezett csúcsbor az mégis a Kaló és a Szepsy pincészet. Meggyőződtem náluk arról, amit régen is sejtettem, hogy az alapanyag, a környezet nagyon fontos, de lélek, vagyis az ember személyisége nélkül nem születhet tökéletes termék. Ami náluk több mint máshol, az elsősorban a bensőjükből származik. Szakemberek, de mély hitük, lelkiségük, szakmájuk iránti vonzalmuk és fanatizmusuk, beleteszi boraikba azt a pluszt, ami miatt minden borhoz értő méltán a csúcsra helyezi őket. Azóta többször is jártam nála, ami megtiszteltetés, mert nehéz hozzá is bejutni, csak a barátok látogatásai miatt már a jövő évre is telve a kalendáriuma. Hogy ez nekem mégis mindig soron kívül sikerül ez a „Kaló 100”. Ez az esemény-ünnepély, amiről nem írhatnék, mert megegyeztünk, hogy nem publikáljuk, de ez egy kis újság és remélem, a rosszakarók nem olvassák, ha mégis úgy is azt mondanám, csak a nagyzolás beszél belőlem és a fele sem igaz. Augusztusban öten rekordot döntöttünk. Huszonnégy óra alatt 104 mintát kóstoltunk végig, ami csúcsdöntésnek számít. Az egész napos program, amiben azért volt némi pihenés, kiváló falatokkal egy fantasztikus mesterszakács műalkotásaival 12 főnek rendeztetett, de csak öten „éltük túl”, és ha hiszik, ha nem egyikünk sem volt a kóstolás végére részeg, csupán jókedvűen tárogató szóra dalolva pityókás. Életem első rekordja, és tényleg másnap még igazán álmos sem voltam, nemhogy másnapos. Mi lehet a titok nyitja? Egyszerű Kaló Imre bora természetes utón, természetes módszerekkel készülnek. Úgy tűnik, amitől berúgunk, nem is elsősorban az alkohol, hanem a sok adalék anyag, amivel minőséget javítanak a „borászok”.

A helyszín Szomolya, a szőlő és cseresznye hazája. Sajnos ez már csak a múlt a mindkét értékét a tájnak az újvilág hatalmasságai megsemmisítették, helyette kőbányákat nyitottak, amik mára szintén bezártak, de az általuk keletkezett tájsebek jól mutatják az esztelen pusztítás mértékét. A kaptárkövek közvetlen szomszédságában vagyunk, amelyek őseink kultikus jelképei, az áldozás, a hamvasztás, a mindenkori elmúlás és emlékezés szimbólumai meséli Imre a látogatóinak, ezúttal nekünk, és újra nekem is. Hetven kilométer hosszan húzódnak ebben a térségben a riolittufa dombokba ablakszerűen bevágott képződményei. Ezekbe kiváló pincéket lehet vájni, olyan időtálló építményeket, amelyek hosszú távon képesek megőrizni a 10 fok körüli hőmérsékletet, amely igen kedvez az itteni boroknak.

Kezdődjék hát a kóstolás is. Kaló Imre pincéjében nincs szimpla „iddogálás”, a kóstoló egyben tanítás is. Megtudjuk, hogy a természetes borkészítés része, hogy nincs fejtés, nincs derítés, de még szűrés sincs. Préselőt is hiába keresnénk itt, a nedű kinyerésére az ősi színelés a módszer. Olyan pincében járunk, ahol négy borból nyolc évjáratot is fel tud a gazda mutatni. 160 minta, és ebben a lepalackozott ital még nincs is benn. Nem célja a meggazdagodás, de még a szimpla pénzszerzés sem, nagyobb a gondolat, a Kárpát-medence legnagyobb borának előállítása, ami generációknak adhat útmutatást borkultúra fellendítéséhez.

Tramini, Rizlingszilváni, Irsai Olivér a sorban, semmihez nem hasonlítható, de vonzó íz világ. Itt semmi sem az aminek látszik, a Borkollégium kurzusain megtanultuk: „A Kaló Imrénél ez kérem máshogy van…”, ott mit sem ér a tudomány, a hagyományos leírás, elemzés és megfogalmazás. Más, de mintha tényleg ez lenne az eredeti. Ahogy egy román kori templomban is csodáljuk a barokk freskókat, de az vakolathullás miatt kilátszó eredeti képvilág, sokkal jobban illik az épülethez. Kaló Imrénél a lehetetlen is lehetségessé válik. Itt van mindjárt a cabernet sauvignonból származó rosé (2003), ez a bor hossz távra készült, nem tévedés a hagyományos rosé-től eltérően, ami legjobb esetben csak egy évig fogyasztható, itt a rosék évről-évre jobbak lesznek. A titok nyitja: „Ez kérem nem gyár, kézműves pince”, borászunk a természettől és nem a könyvből tanulja a szakmát.

Rizlingszilváni (2006), olaszrizling (2006), héjon erjesztett zöldveltelini, ami osztrák fajta, de ilyen jót Ausztriában sem ittam, Bikavér és Háziasítás több évjáratból, és a csodát lehet még fokozni. Isszuk a bort és a gazda szavait, a több tucat hordóminta után megéhezünk, ideje a vacsorának. A kakas már reggel óta nem kukorékol a szemétdombján, de íze annál beszédesebb tányérunkban. A bő vacsorálás után még néhányan visszamegyünk a pincébe, ezúttal a másikba hogy folytassuk tanulmányainkat. Megtudjuk, hogy a történelmi Magyarországon 600 ezer hektár szőlőt műveltek, a trianoni határokon belül 320 ezret, és még csak 1948-ban is 260 ezret a dombokon. Ma 40 ezer hektár felé tartunk, miközben például Ausztráliában volt 30 ezer hektár szőlő, most meg van 500 ezer hektár, pedig hát a kontinensnyi ország éghajlati viszonyai (egyre elviselhetetlenebb a szárazság), hol vannak a miénkhez képest.

És végül, de nem utolsósorban a megművelt 24 féle szőlő közül is a legérdekesebb a Turán. Ma is él nemesítője a 90 éves Csizmazia Darab József, aki az egri kutatóintézet vezetőjeként hozta létre a kadarkából és a francia tenturiéből a fajtát, mely a medoc noir és a csabagyöngye keresztezésével adja a festő húsú bőtermő Turánt, amely tulajdonságaival hordozza az egri vörösborok jellemzőjét. A szakma szerint a fajta nem sikerült, Imre a természet szavára döntött mégis megpróbálja és a mű a szakirodalom hitetlensége ellenére is fergetegesre sikeredett. A belőle készített szamorodni a főbora, de szereti pinot noirral áztatni, az eredmény pedig több mint fönséges. Az aszúja pedig a Tokaji fehér aszúkkal vetélkedik. Hajnali fél három, lassan elindul a csapat maradéka a közel 40 minta után hazafelé. Örülök, hogy Ádám barátom is a „túlélők” között van, nekem pedig…hol vagyunk még attól a híres 100-tól? Jó lenne, ha minél több tanítványom eljutna Kaló Imréhez, missziómnak érzem, hogy minél több embert megismertessek vele és a boraival. A technika és a pénz forradalma lassan elmossa az igai értékeket, de ami maradt belőle, ismerni kell, mert a borászhoz társulva magam is hiszem egyszer helyreáll a világ rendje, csak legyen minél több ember, aki ehhez asszisztálni tud. Szösszenetem végére álljon Kaló Imre gondolata: „Az én tevékenységem egyetlen célt szolgál, hogy a magyar szőlő-és borkultúra ezen a tájon is újjáéledjen. Boraimat ennek oltárán áldozom fel.”

P. Andor György Károly OFM főszerkesztő

A FOTÓINK MEGTEKINTHETŐK AZ ALÁBBI KÉPRE KATTINTVA!

A földi mennyország másik bejárata

ui.  Köszönetet mondok Jámborné Benkei Ildikónak és férjének Jámbor Lászlónak, kedves barátaimnak egyrészt, hogy megismertettek Imrével, másrészt hogy írásomhoz felhasználhattam interjúkötetüket a  borászmesterrel Prófécia Szomolyáról címmel, Kairosz 2008., amit minden olvasómnak melegen ajánlok.

Reklámok

3 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s