HD vagy nem HD ez itt a kérdés…

Manapság szinte mindenki valahol belefut a reklámújságokban vagy az internetes videómegosztókon ebbe a kifejezésbe, hogy High Definition (HD). És mikor ránézünk mondjuk egy jó kis LCD tévére, amire rá van firkálva, hogy HD-Ready általában bedőlünk a csábításnak és már hívjuk is a kedves kollégát, aki leveszi nekünk a polcról és becsomagolja a hatalmas ajándékot. A helyzet az, hogy nem mindig azt kapjuk a pénzünkért, amit megérdemelnénk. Sajnos nagyon egyszerű összetéveszteni bizonyos jelöléseket a készülék teljesítményével kapcsolatban. És sokszor ezek a megtévesztő jelölések hozzák a legrosszabb meglepetéseket, amikor a család előtt próbáljuk képre bírni a 2010 foci-vb megnyitója előtt tíz perccel a TV-nket. Ebben a cikkben ezekről a kis apróságokról és a HD/SD technológiákról is ejtek pár szót, mert tényleg mindennap belefuthatunk ezekbe a jelölésekbe. Legtöbbször csak egy kis utánaolvasás a megoldás és máris nem hiába dobtuk ki a pénzt és nem utolsó sorban nem égtünk be a család előtt az új TV-nk minőségével.

A HD, azaz High-Definition olyan minőségre utal, amely magasabb a Standard felbontásnál. A Standard felbontás jelével is találkozhatunk néha ez az SD. Ezért van, hogy kiírják, hogy HD(TV) vagy SD(TV) a minőség. Két fajta televíziós rendszer meghatározó. Az egyik a PAL a másik az NTSC. Most a PAL-al fogunk foglalkozni főleg mivel hazánkban azt használják, de az NTSC-ről is lesz majd szó.

SDTV

Standard Definition Television

Általában két fajta jelöléssel találkozhatunk. A 480i és 576i. A két szám a megjelenítendő sorok számát jelenti és értelemszerűen a több a jobb. A kis “i” betű pedig azt jelenti, hogy “Interlaced”. Erről majd később részletesen írok ha eljutottunk a HD-minőségig. A képarány pedig általában 4:3 de DVD-ken természetesen ez változhat 16:9 vagy 2.35:1-re is. A DVD-n az 576i felbontással találkozhatunk míg a TV-adásokban sokszor 480i felbontással. Mindkét felbontás jó minőségű, de nem összetévesztendő a HD-vel!!! Azt hiszem ezzel többet nem érdemes foglalkozni, mivel ezt mindenki ismeri ha máshogy nem, felhasználói szinten, ami tökéletesen elég.

HDTV

High-Definition Television.

Na itt kezdődnek a bonyodalmak! 720i,72p,1080/60,1080i108op1440i,24p, HDReady,FullHD,HDTV,HDMI,60p,720pHD,1366×768… Jaj nee! Hát igen valahogy így van az, aki nem igazán ért a HD dolgokhoz, de mégsem akar lemondani a tűéles kép élményéről. Csak, hogy az elején kezdjem kezdetben vala a HD-Ready felirat, ami azt jelentette, hogy az alap HD felbontást támogatja a TV. Majd előkerült a Full-HD, ami már minden szempontból teljes élményt nyújt számunkra. És így sorra jöttek az új technológiák tovább és tovább… Most pedig egy kis áttekintés következik az egész HD bonyodalomról.

HD-Ready

Ez a címke, amit szinte mindegyik mai kommersz TV-n láthatunk az “alsó” árkategóriában. Az összes fajta HD-Ready matrica öntanúsítvány, ami azt jelenti, hogy a gyártó rakhatja rá még akár akkor is ha nem teljesen tudja az előírásokat a TV. Ez azt jelenti, hogy készülékünk képes HD minőségű kép megjelenítésére, de csak körülbelül a 720p HD(1280×720 pixel) felbontásig. A pontos felbontása a HD-Ready-vel ellátott termékeknek legtöbbször 1366×768 pixel, ami nem is rossz a régebbihez képest. De nem tévesztendő össze a Full-HD matricácskával, ami azért más dimenzió. Másrészről ezeknél a TV-knél, ha DVD-jeinket akarjuk megnézni akkor is lehet baj hiszen a DVD csak 720×576 pixel felbontású és ezért lehet hogy az új tévén csak rosszabb a kép mint a régin volt. Az alsó-kategóriában azonban ez nem ritka dolog úgyhogy vigyázat! ! ! Bár manapság ez azért már annyira nem jellemző mivel a TV-ket “Upscaling” (felnagyítás) funkcióval látják el és ez sokat javít a képminőségen. A képarány 16:9-es.

Full-HD

Ez már valami !!! “Nálam itt kezdődik a minőség”  – mondja a sok természet-akciófilm rajongó. Ilyen kis aranysárga csillogós matrica díszeleg az üzletekben a termékeken, amik már teljesen képesek a HD-technológia használatára. Azonban itt is óva inteném a tisztelt vásárlókat mivel itt is lehetnek apróbb különbségek! A FULL-HD önmagában azt jelenti, hogy 1920×1080 pixelt tud megjeleníteni a TV kisebb nagyobb sikerekkel. Ezek a kis különbségek árban akár nagyon nagynak tűnhetnek, de van, amelyikre érdemes ráfizetni! Több ilyen képjavító meg élsimító eljárást láthatunk üzletekben reklámokban, amik lenyűgözőek lehetnek így ezt érdemes élőben megnézni. A Full-HD-nál két típust láthatunk: 1080p/1080i. A kettő között nagy különbség van úgyhogy erre is figyeljünk. Hogy miért az “i” meg a “p” jelölés arról később fogok írni. Egyelőre jó annyit megjegyezni, hogy inkább a Full-HD 1080p-t válasszuk ha megtehetjük. A képarány 16:9-es.

Ez a két címke a leggyakrabb bár többféle van most a teljesség igénye nélkül ezt a kettőt írtam csak le nagyjából. A későbbiekben leírom mi az “i” és “p” jelölés illetve szó lesz a képkocka/másodperc számokról és a frissítési rátáról. (Nem kell tőlük megijedni nem bonyolult dolgok!)

“i” mint interlaced “p” mint progressive

interlaced: Ez a technológia úgy működik hogy a megjelenítendő képnek egyszerre csak az egyik felét kapjuk meg TV-n méghozzá úgy, hogy először a páratlan számú sorokat mutatja a TV majd a páros számú sorokat. Természetesen ezt olyan gyorsan váltogatva, hogy azt szemünk nem nagyon érzékeli. DE ez azt jelenti, hogy az effektív felbontás mindössze a fele a Full-HD-nak és ezért például az 1080i felbontás adatmennyiségben és részletességben alulmarad a 720p-vel szemben !!! Például ha megállítjuk a filmet akkor elcsúszó sorokat láthatunk.

progressive: A másik rendszer a progressive, ami úgy működik hogy a teljes képet kapjuk meg egy darabban, ezért ennek az az előnye, hogy éles minden egyes képkocka és a kép folyamatos, de a hátránya, hogy kétszer annyi adatot tartalmaz emiatt, mint az Interlaced videó. Az m1-HD műsora például ma még “interlaced 1080i”, de a kábelek fejlődésével és az adatátviteli sebesség növekedésével ez majd progressive-re változik. A progressive 1080p FULL-HD az elterjedt kapható technológiák csúcsa.

képarányok(alias Aspect Ratio)

Mire is jó a képarány? Hát arra, hogy jó sok pénzt szedjünk ki az emberekből! Nah azért ez nem teljesen igaz…Hál’ Istennek. Mivel az emberi szem sokkal szélesebb szögben lát vízszintesen, mint függőlegesen, ezért nyújtják el a filmeket ilyen arányúakra:

4:3 Ez a hagyományos TV-k képaránya, ami annyit jelent, hogy a megjelenített kép pixelek számának aránya 4:3. Pl.: 320×240, 480×360, 640×480, 720×576, 1024×768, 1920×1440

16:9 Minden újabb LCD/LED/Plazma TV-nek ilyen a képaránya, mivel külföldön már régen átálltak erre az arányra, azonban itthon számolni kell vele, hogy ha hagyományos adásokat nézünk (nem HD, 4:3 képarányú) akkor számíthatunk két hatalmas oldalsó csíkra a képernyő szélén illetve karikatúrába illő elnyújtott fejekre. Pl.:720×400, 624×352, 688×384

2.35:1 Sok-sok DVD-film ilyen arányú, ezért van az, hogy még a 16:9-es tévén is felül és alul vékony fekete csíkot láthatunk. Egyébiránt a mozikban ezzel az aránnyal láthatjuk a filmeket. Pl.:720×306

Képkocka/másodperc (alias Framerate)

Egy igen fontos elem a képkocka/másodperc(továbbiakban FPS), mivel ez határozza meg, azt hogy mennyire “folyamatos” a kép ezáltal nagyban hozzájárul ahhoz olyan képet lássunk mintha élőben látnánk a filmet. Az emberi szem megközelítőleg 24-30 képkocka/másodperccel “lát”, de ezt nem lehet pontosan meghatározni. Ezért például a Moziban látott Standard film 24FPS-sel megy és ezt folyamatosnak érezzük. A standard fps-ek pl.: 24 fps, 25 fps(PAL), 29.97 fps(NTSC), 30 fps(NTSC), 50 fps(HD), 60 fps(HD). Itt jegyezném meg, hogy egyes TV-ken láthatjuk az effective 24p feliratot. Ez a 24p lenyűgöző élményt nyújt mivel teljesen valósághű sebességgel megy a kép és épp ezért igen borsos ára van.

frissítési ráta (alias Refresh Rate) “Hz”

Ez az érték megmutatja, hogy a megjelenítő másodpercenként hányszor villantja fel a megjelenített képet. Ismét az emberi látás miatt van szükség ennek a megadására és fejlesztésére, mivel ha régi CRT monitorunk van akkor könnyen elfárad tőle a szemünk és olyan kissé villódzónak láthatjuk. Ez azért van, mert ott a felvillanások száma 50/s (50Hz). Az újabb LCD monitoroknál ez már 60 hertz, de még ezt is remegősnek látnánk, azonban az LCD háttérvilágítása 200Hz-el villog és ezért nincs probléma kár órákon keresztül sem. Az újabb TV-ken a magasabb árkategóriában vannak olyan modellek, amik 120/240 hertz-es frissítési rátát kínálnak. Ezt megvenni csak akkor van értelme, ha Blu-Ray gyűjteményünk van, mert azon 24 FPS-el megy a film és a 24 a 120 és a 240 osztója így remekül összevágnak.

HDMI (High Definition Media Interface)

A HDMI a HD technológiának a szabványcsatlakozója és kábele, ami a HD anyagok továbbítására alkalmas hatalmas adatátviteli sebessége miatt, ami akár 10GBit/S(~125MB/s). Beleütközehtünk még a HDCP (Compatible) feliratba. Ez csak a HDMI-nek a másolásvédelme.

Azt hiszem ezzel vége is(természetesen a teljesség igénye nélkül) a legfontosabb jellemzőknek, amikkel találkozhatunk vásárlói szinten. Remélem valamennyire sikerült segítenem a HD melletti vagy elleni döntésben. Én személy szerint  maximálisan támogatom ezt a rendszert, mert ennek mindenképpen van jövője. Ha tehetjük ruházzunk be egy ilyen rendszerre, mert még hosszútávon is megéri. A jelzésekkel kapcsolatban pedig mindig legyen helyén az eszünk, mert tudjuk hogy nem minden arany, ami fénylik! A legjobb döntés elmenni és élőben megnézni a vásárolandó új TV-t vagy monitort nehogy zsákbamacskát kapjunk.

Matolcsy Balázs

U.i.:

Na ezt majdnem kifelejtettem pedig ez nagyon fontos. A Youtube egy ideje beindította a HD videók feltöltésének lehetőségét. De azért ne lelkendezzünk annyira, mert a HD-nak írt videók fele még a DVD minőséget se éri el. A másik fontos dolog, hogy 1080p és 1080p között lehet nagy különbség. Pl.: Az egyik 300MB a másik 1.5 GB természetesen az időtartam ugyanannyi. Szóval ne dőljünk be a youtube-nak se mindig. Amiben biztosan megbízhatunk az a VEVO. Biztos sokan találkoztak már vele. Sok híres előadónak van VEVO oldala, ahol ha kitették a HD cimkét a bal alsó sarokba akkor bátran bizakodhatunk, hogy minden klipforgatási és sminkes hibát észre fogunk venni.

Reklámok

4 hozzászólás

  1. Kedves Balázs!
    Remélem megengeded , hogy tegezzelek. Erre talán a korom ad okot, mivel egy 68. évét taposó, nyugállományú “harcos” vagyok. Gratulálok a laikus “vének” számára is könnyen érthető összefoglaláshoz. TV-s alapfogalmak megértéséhez adtál segítséget. Áldjon érte a Mindenható!
    Öreg baráti köszöntéssel: Dufala Ákos

  2. Èrtékes cikk, érdemes lenne megjelölni, kinek a tollából származik!?
    Üdvözlettel: Zsuzska

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s