Hogyan párosítsuk az ételeket és borokat? – Bor suli fiataloknak 2.

Az alaptézis, hogy egy jó bor az átlagos étel ízét is feldobja, ugyanez elmondható fordított esetben is. Ám hozzáfűzném, hogy akárcsak a borvásárlás, gyakorlás kérdése a párosítás is.

Vannak persze elválaszthatatlannak tűnő párok, ti. hogy milyen étekhez mely borfajta illik, azonban ezek a törvények gyakran felülírhatók. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma bor sem, ahogy az sem biztos, vannak feltétlenül összenőtt étel-borpárosítások! Mindenki döntse el maga ízlése szerint, de előbb gyakorolja, próbálja, küzdjön meg vele, még akkor is, ha néha emiatt butának, vagy tájékozatlannak nézik. Imádom, amikor a „nyikhaj” pincérlányok kioktatnak, hogy ehhez, vagy ahhoz az ételhez ő nem ajánlaná a választott boromat, mert egyszerűen nem illik hozzá. Ám ha én mégis kitartok, lesajnálóan tekint rám: „már megint egy hozzá nem értő”! Barátaim, ki kell bírni, mert a kóstolást igen is tanulni kell, és néha a tanulás bizony fájdalmas!

Egy nagyszerű párosítás nem okvetlenül bonyolult, és nem is drága dolog, kedvenc párosításaim többsége egyben a legegyszerűbben előállítható változatok közé tartozik. A magam részéről mivel ez tényleg szubjektív, csak ajánlani tudnék néhány nekem jól bevált párost.

A fehérbor jól megy a halakhoz…

Na igen, ez is egy ún. törvény, én azt mondom, nem kell feltétlen komolyan vennünk. Rengeteg könnyű vörösbor még inkább illik hozzájuk, azért a testesebbeket tényleg kerüljük, akárcsak a testesebb halakat is, pl. a cápát. Igaz halból is van rengeteg. Itt van például a kagyló és a rák, na jó ezek nem igazi halak, de mégis csak „vízi herkentyűk”. Hozzájuk csak Rozé borokat iszom, ahogy a szardíniához is. Lazachoz, pisztránghoz, tonhalhoz pinot noirt tudok elképzelni. A sushihoz sem innék mást, nekem a gyömbérbe mártogatott csípős falatok mellé kell egy kifejezettem, jól esik egy kis „törvényellenes” vörös gyengédség, (remélem ezt a mondatomat, nem érti senki félre).

Szárnyasok és vadmadarak

Csak zamat gazdag borok tudják kihozni a csirke, a pulyka a fácán ízét, ilyen a chardonnay és a viogner, és a furmint. A galamb, kacsa (nálam a liba is, mert anyukám nagyon fűszeresen készíti) olyan erős illatú, hogy hozzájuk az íz egyensúly miatt csak „földes” vörösborokat fogyasztok, ismét csak éljen a Pino! Még a végén elfogultsággal vádol az olvasó a Pinoval, tény hogy univerzális nedű, elismerem, szeretem.

Sertéshús

Nem szeretem a sertést, pedig őkelme aztán tényleg szabályellenesen viselkedik. Olyan a húsa, amilyen az állat maga az életben, kiszámíthatatlan. Az élő disznó is mindenevő, holtában se változik: „mindenivó”! Zamatos borok, lágy borok, testesek, földesek, fehér, vagy vörös, kinek mi tetszik, tessék választani.

Bárány és birkahús

Azt mondom itt a varázsszó a tannin. Minél tanninosabb a hozzávaló bor, annál jobb. Hatványozottan lehet elméletem igaz, ha a bárányból birka lesz, feltéve, ha nem farkas! Villány és Szekszárd pince mesterei figyelem, boraitok nélkül a „bárányok hallgatnak”!

Borjú és a marhahús

A helyzet itt más, amíg az állat borjúként szenderült jobb létre, gyümölcsös borokat kíván, ilyen a merlot, ha idősebb volt itt is jöhet a száraz tannin. Shiraz, malbec, nálam ők a bika vére, na jó tudom hazánkban mást jelent a bikavér, akkor legyen egyszerűen a marha vére.

Vegetáriánusok

És mit tegyenek a vegetáriánusok? Egyenek sok zöldséget és sajtot! A zöldséget locsolják balzsamecettel, tisztelettel ajánlom testvérem és a saját magam által készített kiváló házi ecetet (www.andorkaroly.hu)

Konklúzió

A sajátos elvem, hogy minél íz gazdagabb a termék, annál ízesebb bor dukál hozzá. Vigyázzunk a penésszel, vele a szárazborok jellegtelenné válnak, győz a keserű gomba, de ha édes bort fogyasztunk hozzá, megadja magát a nemes savaknak.

Néhány bevált íz párosítás, ami nekem bejött, talán akinek én is bejövök, annak tetszeni fog:

  1. pinot noir-lazac, tonhal
  2. chardonnay-csirke, pulyka
  3. furmint-fácán
  4. pinot noir- kacsa
  5. shiraz-sertés
  6. cabernet sauvignon-birka
  7. merlot-borjú
  8. penészes sajtok- TOKAJI ASZÚ
  9. zöldségek- ANDOR-VIZSY féle balzsamecet

Ajánló

Ígértem minden leckében lesz egy borajánlatom is, szigorúan 1000 Ft,- alatt, hiszen sorozatom fiataloknak szól.

Nyár van, ilyenkor a borkedvelő napközben Rozéval oltja szomját, persze, csak ha nem vezet, mert ugye érvényben van még a nulla tolerancia törvény. Mi borkóstolók reméljük európai mintára már nem sokáig.

Kékfrankos Rosé 2008., Frittmann borászat, Kunság

Az Alföldi Történelmi Borvidék előnye, az 5 talajtípus, laza talajszerkezet, a kánikulában is gazdag vízbázis. A föld ellenáll a klasszikus szőlőbetegségeknek, többféle-fajta gyümölcs is megél itt, fehérben, pirosban. Soltvadkert az ország legnagyobb szőlőtermő települése.

Hátránya a borhamisítás. Magyarországon teljesen lejáratódott az itt készült bor, aminek vajmi kevés köze van a természethez, emiatt élelmiszeripari besorolás helyett vegyiparit kapott a tájék. Frittman János és testvére István forradalmárok, ők újra megpróbálják a természet igazságait jogaiba visszahelyezni, jelentem jó úton járnak. Művük a Kékfrankos Rosé igazi remekmű egy átlagpalack áráért. Mihez ajánlom? Leginkább mindenhez, de a legfőképp szomjunk oltására behűtve ebben a borzasztó kánikulában.

Ára 900 Ft,-, forgalmazza az Interspar

P. Andor Károly OFM

Felhasznált irodalom:

Pálffy: A 100 legjobb magyar bor, Kulinária 2010.

Matt Skinner: A borokról egyszerűen, Alexandra 2010.

Reklámok

Egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s