Lánglovagból akolitus

Az ifjúsági hittancsoportunk vezetőjét, Loborik Attilát kérdeztem jelenlegi munkájáról. Sok izgalmas kalanddal, tűzoltóként kezdte pályafutását. Mesélt boncolásról, életmentésről, robbanásveszélyről, szénné égett emberről, akinek a cigarettától gyulladt ki a párnája, majd a lakása… Amióta családja van, látszólag nyugodtabb munkát végez: hitoktató, akolitus, járja a falvakat. Ötéves korom óta ismerem őt, már akkor együtt kirándultunk. Túlélte a Hajszolót. Sátortáborokat, csocsóversenyeket szervez, métabajnokságokra készít föl, Nagymarosra toborozza a fiatalokat.

-Hogyan lettél hittantanár?

Nem akartam az lenni. Diploma kellett, hogy tiszt lehessek a tűzoltóságon. Aztán kaptam hittancsoportokat, és már több diákommal futottam össze, mint tűzoltóval. Nyakon csapott a Szentlélek, hogy ezt kell csinálnom. Nem én választottam. Engem választottak.

-Rajeczky Béni bácsinál ministráltál. Hogyan emlékszel erre?

A miséből nem sokra emlékszem. Még nagyon kicsi voltam. Kisegítő volt ő a papunk mellett. Akkor misézett nyilvánosan, ha helyettesítésre volt szükség. Nem volt még paphiány. Büszke vagyok rá, hogy mellette szolgálhattam.

-Most Nagybárkányban dolgozol. Mit vártál ettől a helytől? Hogyan fogadtak? Miben látsz haladást?

Nem voltak elvárásaim. Ismertem a helyet. Utolsó plébánosunk idején akolitusként szolgáltam itt. Pozitívan fogadtak, mert a helyzet negatív volt. Igeliturgiákat és felnőtt hittant tartok. Az ifjusággal hivatalosan nem én foglalkozom, de a bérmálkozókkal sokat beszélgetünk.
Látok fejlődést. Korábban a képviselőtestület romokban hevert, elnök sem volt, anyagi gondokkal küszködtek. Mostanra sikerült rendbehozni. Stabil az anyagi helyzet. Többen vannak a hívek. Ez látszik az áldozások növekvő számán.

-Sokat vagy távol családodtól. Hogy fogadják ezt?

Sokat tűrnek. Tolerálják. Néha nehéz, ha mindketten dolgozunk és Kristófot el kell passzolni a mamához.

-Mik a terveid?

Nincsenek személy szerint terveim, mert bizonytalan a maradásom. Társaimmal egy közösségi termet szeretnénk kialakítani, szálláslehetőséggel, mert áthalad Nagybárkányon a kéktúra útvonal.
Egyre nől a kisebbség száma. Nehéz bánni a felnőttekkel, de még van élet.

Köszönöm a beszélgetést!

Veres Krisztina

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s