Babits fölcsillan…

“…Az ohioi bányában megbicsaklik kezed,
A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet.
A tyrrheni tenger zúgni kezd s hallod Babits szavát,
Krúdy hárfája zengi át az ausztrál éjszakát.
Még szólnak és üzennek ők, mély szellemhangokon.
A tested is emlékezik, mint távoli rokon…”

Halotti beszéd, Márai Sándor (1950)

Fülöp László
Fülöp László

Ágnes már évek óta tervezi és szervezi a Minnesotai Magyarok ünnepi programjait. Az Október 23.-i programokat úgy állítja össze, hogy azok fele magyarul, fele angol nyelven legyen előadva. Ennek egyik oka, hogy az angol nyelvet beszélők, akik közül a másod- és harmad generációsok kapcsolatát tartjuk a legfontosabbnak, is megértsék miről van szó, sôt így részt is vehessenek a programjainkban; másik, hogy az angol nyelvü programon keresztül tanulnak valamit a magyarság egy-egy kimagasló időszakáról, azokban kiemelkedő emberi értékekről. Az pedig, hogy sok ideszármazott magyar – aki amerikai párt választott – is eljön, s már nem tartja el tőlünk a csak angol nyelvet beszélő felesége, családja, – azt extra nyereségnek számítjuk.

Az októberre készülődést megelőző nyári magyar pikniken Simon Géza is, Szabó Pali is cermóniátlanul elvertek tenniszben. Persze, ha tréningben lettem volna…! Amint lázongó izmaim és sajgó önérzetem ápolgatva dohogva visszatértem a csendesebben viselkedők csoportjához, ott Ágnes éppen egy érdekes, keleti kinézésü fiatalemberrel beszélgetett.  A fiatalember, Dirk (ejtsd: Dörk) Nakazawa, japán-magyar származású amerikai és igen érdekelte magyar háttere. Anyja ‘56-ban hagyta el Magyarországot mint fiatal lány, s most japán származású férjével New York államban élnek. Az ötvenes évek végén ismerkedtek meg, mindketten a McGill University hallgatói voltak Montrealban.  Új ismerősünk, a megnyerő külsejû fiatal ember olyan angol nyelvü könyveket szeretett volna olvasni, melyek az ő eredetével, hátterével, a magyar történelem-mel foglalkoznak.  Ágnes meghívta hozzánk, hogy megmutassuk a témakörbe tartozó könyveinket.

Az idei Október 23.-i program összeállításakor Ágnes a szereplők közé hívta Dirk-öt is.  A fiú készséggel vállalta két szöveg felolvasását: az egyik, részlet Albert Camus írásából, amit közvetlen az ‘56-os felkelés után írt, a másik idézet Babitstól, melyben érzékeny felfogásával állítja helyes arányba magyar hazaszeretetét és a nemzetköziség viszonyát.

“… magyar vagyok: lelkem, érzésem örökséget kapott, melyet nem dobok el: a világot nem szegényíteni kell, hanem gazdagítani.  Hogy szolgálhatom az emberiséget, ha meg nem őrzök magamban minden színt, minden kincset, ami az emberiséget gazdagithatja?  A magyarság színét, a magyarság kincsét!  De mily balga volnék, ha ugyanakkor más színt, más kincset el akarnék vetni, vagy meggyengíteni!

Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet.  Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen ami minden nemzet nagy veszélye: az elnyomás és a rombolás szelleme ellen!  Micsoda leckét kaptunk ebből éppen mi magyarok!”

(Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött, 1921.)

Az idézetet én forditottam angolra, s Dirknek már első olvasásra tetszettek Babits gondolatai. Elmondtuk Dirknek, hogy Babits volt a XX. század első felének egyik nagy magyar költője, versekbe öntött gondolatait csodálatos szóhasználattal fejezte ki; s beszéltünk neki Babits élvezetesen, szellemesen megírt “Az Európai irodalom története” cimü könyvérôl, stb.

Dirk nyilván készült az elöadásra, mert jól olvasott fel, és kellemes benyomást tett. De Dirknek tetszett a szöveg, s tetszettek a két szöveg emelkedett gondolatai. Felhívta New York államban élő szüleit és nagyszüleit akiknek lelkesen beszámolt a magyarok közötti szereplésérôl és Babits nagyszerü gondolatáról. S akkor meglepetésére a nagymama azt mondta a telefonba:

– Én ismertem Babits Mihályt.

Nagy volt a mi meglepetésünk is amikor Dirk elmondta a nagymamával folytatott beszélgetést. Később beszéltünk a szüleivel, majd a nagymamával.

A nagymama, Ferenczyné, valóban ismerte Babits Mihályt, a költőt, mert mint fiatal nő, sokat forgott a harmincas és negyvenes évek irodalmi körök és társadalmi mozgalmak dinamikájától izgalmasan zajló életében. Unokatestvér-barátnôje volt Illyés Gyula elsô felesége, és Illyés Gyula unokatestvére lett az ő férje.  Édesanyja – aki a harmincas években a budapesti Gyógypedagógia Intézet igazgatója volt, – ismertette össze a legendás Flórával, akihez József Attila sok érzelmeket felkavaró szerelmi verse szól…

“… még a harmincas évek elején, anyám beszélt egyik tehetséges és kivételesen kedves, emberszeretô tanítványáról, akivel szerette volna, ha összeismerkedem. Igy hozta haza Flórát és mi egész életünkre jó barátok lettünk. Flóra egy akkor divatos pszichológiai vizsgálat-formát tanulmányozott és szerette volna ha a tesztet rajtunk is kipróbálhatja. Amikor Illyésékre terelődött a szó kérte mutassam be, hogy Gyulán -, akinek akkor már jónéhány írása megjelent, – is kipróbálhassa a vizsgálatot. Én vittem el őt Illyésékhez és mutattam be Gyulának és feleségének, aki unokatestvérem volt.  Mindketten igen szivélyesen fogadtak bennünket. Gyula egyik unokatestvére is ott volt látogatóban.  A beszélgetés hamarosan a tesztre terelődött, és én rövid időn belül éreztem a különleges vonzalmat Gyula és Flóra között.  Gyula akkor nagyon jókinézésü, szép szál, s amellett igen szeretetreméltó, kedves ember volt. Nem volt nehéz vonzalmat érezni iránta.  A mágneses áram keringése ugyancsak beindult Gyula unokatestvére és közöttem…”

– Uramisten… – lázasan, kapkodva jegyzeteltem, vállammal szorítva fülemhez a telefon hallgatót, – itt irodalomtörténetet hallok.  Negyvenöt évvel azután, hogy ideáljaim lettek József Attila és Illyés Gyula. – Tessék mégegyszer mondani, kicsit elmaradtam…

– Illyés Gyula és az unokatestvérem között a házasság már akkor nem volt kimondottan jó, és ahogy az idő telt, csak tovább romlott. Flóra és Gyula igazán és őszintén nagyon szerelmesek lettek egymásba, – nem tehettek róla.  Mindketten szeretetreméltó és értékes emberek voltak. Azt sajnálatosnak tartottam, hogy hosszabb ideig az unokatestvérem háta mögött találkoztak, de én sem tudtam volna megoldást ajánlani nekik. Késõbb Gyuláék elváltak. A válás nagy keserûséget okozott unokatestvéremnek, aki a válás után a Kékgolyó utcában lakott. Én nagyon szerettem az unokatestvérem, még sokat találkoztam vele, de soh’sem blamáltam Flórát és Gyulát.  Ez a szerelem nem olyan volt amit kontroll alatt lehetett tartani.

Ferenczyné jól ismerte Babitsékat is. A vár alatt laktak, a Vérmezõ keleti oldalán.

– Babits-ot a német nyomás idején sokat piszkálták, s ha jól emlékszem, amikor a németek befolyása egyre erôsödött úgy nézett ki, neki is baja is lesz. Akkor anyám meghívta Babitsot, hogy menjen be az intézet szantóriumába, mai a ….. hegyen volt.  Babits be is ment, s az intézetbeni pihenés alatt írta meg “Az Európai Irodalom Története” c. könyvét, amit anyámnak dedikált.  Nagy, meleg, barna szemei voltak s igazán szerette az embereket.  A diákjait meg különösen…

Az epizód itt megszakad. Szeretném folytatni a történetet, de elvesztettük a kapcsolatot Dirk-kel és családjával. Azt hiszem, valami gyöngéd érzelmi kapcsolat fejlôdött ki közte és egy itt-tanuló magyar egyetemista leány között, s a viszony nem ugy alakult ahogy Dirk szerette volna. Ezt követôen eltünt a Minnesotai Magyarok közül.  Egy ideig hivtuk, meghivókat küldtünk cimére – hiába, – nem válaszolt vissza.

A Ferenczy nagymama telefonszámát elvesztettük. Ez a beszélgetés, a tennisz, a Dirk magyar szerelme is már évekkel ezelőtt történt.

Ez a jövőnk…, a kivándorolt egyén, talán az amerikai magyarság jövője?  Hordjuk el a szülőföldről magunkkal az emlékeinket, amelyek az évek mulásával nőnek láthatatlan batyuvá, s elhalnak velünk.  Fel-felbukkannak még utódainkban, érdekesen, de nem lényegesen, aztán elhalványulnak, kimúlnak, mint a mi emlékeink…

Fülöp László (1953)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s