Karácsony 2015

„Kezdetben volt az Ige” – Jn 1,1-14

„Jézus gyermekségtörtének egész elbeszélés sorát belengi a nép folklórból vett gyengéd szeretet. Mária és Erzsébet titkát, hamarosan angyalsereg kürtöli a világba, a gonosz Heródes kegyetlen hatásától titokban surranó angyalok óvják a jelek kutatóit, a betlehemi bölcseket-mágusokat. S azt az olvasót, aki még nem tudná, miféle folyamatnak a vége ez Máté és Lukács evangéliumában hosszú családfákon keresztül vezetik az írók Ádámig, vagy Ábrahámig, jelezvén az ősbűnre, válaszul megnyilvánult az ős szeretet, az ősi hit végre évezredek múltán igazolást nyert. Jézus Krisztus megszületett, az Isten emberré lett, úgy ahogy kell, úgy ahogy vártuk! Akár csak a népmesék hőseit szegények –pásztorok ismerik fel először, jelen van az ökör a szamár, bárányok, csillagos ég, romantikusnak tűnő istálló, titokzatosságot sugalló vadregényes környezet!” – írja Benyik György biblikus

Olyan ez, mint egy csodálatos népmese, ami tele van gyermeki misztikával. Fontos hogy gyermekkorban mindenki így ismerje meg a misztériumot, lényeges, hogy minden gyermek így tudja meg ki is az a Jézuska, vagyis Jézus Krisztus a megváltó. Biztos pont és alap ez, amihez mindig vissza lehet nyúlni, innen lehet újra kezdeni, ha elveszítjük a fonalat, ha nincs meg ez az élmény, nagyon nehéz az igazi hitet átadni! Németh Laura klinikai pszichológus egy rádióműsorban arról beszélt, hogy jó, ha a gyerekek hisznek abban, hogy a karácsonyi ajándékokat az angyalka vagy a Jézuska hozzá. 7-8 éves korukig a gyerekek gondolkodását a mesék uralják, egy mágikus-misztikus gondolkodás jellemző rájuk, a világ megértésének az alapja pedig egyfajta varázslat. A csodás magyarázatok segítik őket a világ megértésében, fejlesztik a személyiségüket is, de jó hatással vannak a kommunikációra és az érzelmi intelligenciára is. A szakember szerint ezért kiskorban hagyni kell hinni a gyerekeket a csodákban. Ez egy olyan hitvilág, biztos alap, amire lehet építkezni.

János evangélista azonban, aki nem csak a Bibliában, hanem a két szövetség között irodalom költészetében is járatos, és aki tanúja volt többször, hogy szavakkal hogyan lehet rossz és jó világot teremteni másképpen vezeti be Jézus élettörténetét. Ő nem gyermek, hanem már a megvilágosodott felnőtt! Ő tudja az Isteni IGEN az emberek folyamatos NEM-jével találkozik. Mindkét szó világot, országot teremt, az egyik az igazak országát, a másik a hazugokét. Az egyik a szövetséget már a Sinai hegynél is az Istennel, a másik az éden pusztulását jelenti, kiűzetést a paradicsomból. Ez az IGEN János szerint kezdetben Istennél volt, aki az egész édent a „LEGYEN” igenjével teremtette. IGENT mondott az égre, földre, csillagokra, állatokra, növényekre, igen az életre. Igent az emberre. De Isten IGEN-je számtalanszor találkozott az ember NEM-jével. Nemet mondott a tíz parancsra, vagy a fáraó NEM-je a halálba taszította a választott népet. De Isten IGEN-je erősebb az emberek NEM-jénél. Isten szeretete erősebb az emberek megosztásra törekvésénél és haragjánál. János evangélista a prológusban felfedezi Isten volt az ige, de azt is felfedezi nem akarták az emberek befogadni. Isten, amikor a teremtett világba lépett, övéi nem akarták elfogadni. NEMET mondtak Isten szeretetére.

Az ember leginkább szabadságát félti Istentől, ezért mond neki nemet! Több mint 25 éve tanító tanár látom, hogy a gyerekek sokszor lázadásból mondanak nemet a hitnek, vallásnak, Istennek, csupán azért mert azt hiszik, hogy az nem túl modern, és aki modernül él, azt akadályozza Isten IGENJE! Örülök, hogy ha a kamaszok mégis eljönnek például gyónni, és bíztatom őket hogy ettől ők még modernek és szabadok, nem úgy, mint kortársaik, akik megmaradnak régiesnek, és gúzsba köti őket az úgynevezett szabadságuk, vagy inkább nevezzük szabatosságnak, ami a NEM-ből fakad, de ez valójában a Sátán rabsága!

János evangélista saját elképzelését nagy valószínűség szerint kölcsönzött himnusszal, pontosabban egy himnusz átírásával fogalmazta meg. Nem írt gyermekségtörténetet angyalokkal, pásztorokkal, keleti mágusokkal. Ismerte Jézus gyermekségtörténetének ezeket az elbeszéléseit. Máté és Lukács evangéliuma előtte írva állt. De ott állt előtte, az is, hogy Jézus szavai, hogyan írják át az emberek életét, sőt Kr.u. 67-re már a római birodalom életét is. Jézust ezért mégis világtörténeti összefüggésbe állítja, de olyan történelemszemlélet alapján, amelyet nem a történészek alakítottak ki, hanem amelyet a próféták, akik az emberiség fejlődését figyelték. Úgy gondolja Jézus személyét, csak úgy lehet megérteni, ha végig gondoljuk Istennek az emberekkel kapcsolatos tervét. Ezért mondja „Kezdetben volt az Ige” ezért állítja „minden őáltala lett”, csak másodlagos dolog hogy egy bizonyos idő után, és valljuk meg ez jó pár évezred, ha a teremtéstől számítjuk „a világban jött”. Sőt, hogy Jézus újra teremtésének a jelentőségét hangsúlyozza így fogalmaz, a világ „általa lett”, de nem hallgatja el a megváltás művének tragikus részletét sem „mégsem ismerte fel a világ.” Ám akik felismerték azok, új minőséget kaptak „Isten gyermekeivé lettek.” Sőt alázatosan megvallja, hogy „mindannyian az ő teljességéből merítettünk”, vagyis János nem saját magától elmélkedte ki, amit gondolt, hanem Jézus Krisztustól tanulta.

A gyermekségben kapott hitnek tovább kell fejlődnie. A felnőtt-érett ember Krisztusba vetett hite már mélyebb értelmű, (kéne, hogy legyen), mint egy kedves-romantikus történet, ami persze hogy fontos, de akkor is csak alap, amire építkeznünk lehet, de kell is. A Karácsony ennek nyomán komplexebb az öröm mellett ott a nélkülözés, a be és el NEM fogadás, az istálló bűze, a fájdalmas vajúdás, és a látszólagos reménytelenség! Ezek mind ott vannak a történetben, mert így lehet teljes a megváltás!

Feltehetjük az a kérdést is, hogy hogyan áll a hitünk, megmaradt-e alapnak, vagy az élet kihívásai, a szenvedések, a nélkülözések, megedzettek bennünket, és többet tudunk Istenről, mintha egy romantikus eposz főszereplője lenne csupán. Ez a szöveg egy elmélkedő keresztény tolla hegyén született, aki maga is beírta nevét a történelembe. A legenda szerint élete végén csak ezt ismételgette „Fiacskáim szeressétek egymást!” Ne mondjatok nem-et a felebaráti szeretetre.

János a legenda szerint visszatért a gyermeki hithez, de ez a gyermeki hit már az aggok bölcsességével lett teljes és vált ismét egyszerűvé, aminek a lényege a szeretet. Ebben a hitben ott volt gyermeksége, felnőttsége, aggsága, örömei, bánatai, dicsősége, és szenvedése egyaránt, ahogy a valós Karácsonyi történetben is ez mind-mind megtalálható.

Áldott Karácsonyt és Békés Újesztendőt kívánok:

P. Andor György Károly OFM ferences szerzetes

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s